You are currently viewing Mi legyen az első fizetendő összeg?

Mi legyen az első fizetendő összeg?

Ingatlan adásvétel esetén nagy a tét, hiszen súlyos milliókról döntenek a felek. Ráadásul a folyamat is hosszabb, hitelfelvétellel együtt akár hónapokat is igénybe vehet míg a vevő tulajdonosként léphet be az ajtón. Nem csoda, hogy már az első kézfogásnál szóba kerül a foglaló vagy előleg. Mi a különbség a foglaló és az előleg között? Melyik a jobb? Mire figyeljünk a foglaló esetén?

 

Foglaló vagy előleg: melyik a jobb?

Nehéz lenne egyértelműen meghatározni, hogy mi a jobb. Mindig a körülményektől függ, hogy a foglaló vagy inkább az előleg a célravezető eszköz. Ráadásul lehet, hogy az egyik fél szempontjából a foglaló, míg a másik félnek inkább az előleg lenne előnyösebb. Ilyen esetben a felek megállapodása dönti el, hogy végül mi legyen a befutó. Pontosabban azt, hogy legyen-e foglaló vagy sem.

Melyik mit jelent?

Az előleg a vételár egy része, amit a vevő már a szerződés megkötésekor megfizet az eladónak. Előleget a kötelezettségvállalás jeleként szoktak meghatározni. Mutatja, hogy tényleg „komolyan gondolom” az adásvételt.

Nyilván csak akkor beszélhetünk róla, ha a vevő nem egyösszegben fizeti ki a teljes vételárat. Az előleg tehát a vételár egy részlete. Nem jelent se többet, se kevesebbet. Éppen ezért, ha végül mégsem jön létre az adásvétel, akkor az előleget vissza kell fizetni a vevő részére.

A foglaló kétségkívül erőteljesebb, mint az előleg, hiszen szankciót von maga után, ha a szerződés végül mégsem teljesül. Ekkor már lényeges, hogy ki miatt nem jött létre az adásvétel. A foglaló már egy biztosíték. Arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy mindent megtegyenek a szerződés teljesítése érdekében. A foglaló a kötelezettségvállalás megerősítéseként vállalt többletszankció.

Visszajár a foglaló vagy az előleg?

Egy felmérés során a válaszadók fele nem tudta, hogy mikor jár vissza az előleg. Ugyanakkor arról már többen hallottak, hogy a foglaló kétszeresen is visszajárhat. Ám a foglaló és előleg közötti lényeges különbség sokak számára nem ismert.

Az előleg mindig visszajár, ha az adásvétel végül nem jön létre. Mivel ez a vételár egy része, nyilván nem tartható meg, ha nem valósul meg az adásvétel.

Ezzel szemben a foglaló már másként viselkedik. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

Ha viszont a teljesítés meghiúsulásáért valamelyik fél a felelős, akkor a felelős fél az adott foglalót elveszti, vagy a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Vagyis, ha az eladó a felelős, akkor a foglalót kétszeresen kell visszafizetnie a vevő részére. Ha a vevő a felelős azért, hogy végül a szerződés meghiúsult, akkor az adott foglalót nem kapja vissza.

Mire figyelj foglaló esetén?

  • Mivel a foglaló kellemetlenné is válhat, mindig figyelj az alábbiakra a foglaló kikötése előtt. A tanácsokat mind eladóként, mind pedig vevőként érdemes figyelembe venni.

 

  • Legyen teljesen egyértelmű, ha egy összeget foglalónak tekintetek. Ne legyen kérdés, hogy mi ez. A foglalónál egyébként is törvényi előírás, hogy a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, ha egy összeg fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor.

 

  • Foglaló csak pénz lehet. Pár éve még nem így volt, akkor még lehetett akár arany vagy más érték is. Ma már azonban egyértelmű a szabály, így erre mindenképp figyelni kell.

 

  • A foglaló nem lehet eltúlzott. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti egy perben. Azt, hogy mi minősül túlzásnak, nehéz előre pontosan megmondani, hiszen mindig az adott körülményektől függ. Az általános gyakorlat alapján a foglaló a vételár 10 százaléka körül mozog, de ez nincs kőbe vésve.

 

  • A foglaló beleszámít a vételárba. Ha tehát az adásvétel sikeresen megvalósul, akkor a foglaló nem a vételáron felül fizetendő összeg. Ha nem valósul meg a szerződés, akkor pedig a foglaló sorsa a fentiekben ismertetett szabály alapján alakul.

 

  • Foglaló esetén mindig pontosan legyél tisztában a lehetőségeiddel, mielőtt ilyen kötelezettséget vállalsz. A “bocs, erről nem tudtam” később nem lesz elég indok.

 

  • Az ingatlan jogi helyzetét is érdemes pontosan ismerni. Ne a foglaló kikötése után derüljön ki, hogy egy régi teher még nincs törölve, vagy az ingatlan adatai a tulajdoni lap alapján nem azok, amiről eladóként tudtál. Arról már ne is beszéljünk, hogy micsoda kavarodást, és a foglaló kétszeres visszafizetését is magával vonhatja, ha a hivatalos tulajdoni lap alapján nem az a személy a tulajdonos, aki annak hitte magát. De számos probléma adódhat még, amit a megfelelő felkészüléssel könnyebb elkerülni. A szekrényből menet közben kidőlő “csontvázak” még akkor is bizalmatlanságot szülnek, ha azokat nem lehetetlenség orvosolni.

 

+1 dolog, amire a vevődnek figyelnie kell

Különösen legyen előrelátó a vevő, ha hitelfelvétellel szeretné kifizetni a vételár egy részét. Ha a szerződésben nem térnek ki rá, akkor a vevő mulasztása lesz, ha a bank elutasítja a hitelkérelmet, ami a foglaló elvesztését is magával vonhatja. A szerződés mindig a felek megállapodása kell, hogy legyen, így nincs kizárva, hogy ezt az esetet másképp rendezzétek a szerződésben.

Az ingatlan adásvétel nem kis lépés, ami sok intéznivalóval, és valljuk be, némi stresszel is jár. Megfelelő információk és felkészülés azonban segíthet ezen. Sikeres és örömteli adásvételt kívánok mindenkinek!

Vélemény, hozzászólás?

13 − kilenc =