You are currently viewing Az ingatlanközvetítés jövője 2. – A jogszerűség vizsgálata – Adatgyűjtés

Az ingatlanközvetítés jövője 2. – A jogszerűség vizsgálata – Adatgyűjtés

Az ingatlanközvetítés jövője 2. – A jogszerűség vizsgálata – Adatgyűjtés

Köles Zoltán MIOSZ főtitkár „Az ingatlanközvetítés jövője” című cikksorozatának második részében a jogszerűség vizsgálatáról, illetve az adatgyűjtésről olvashatunk.

Ingatlanközvetítés jogszerűen vagy „feketén”?

Adatgyűjtés – vizsgálat elvégzéséhez

Országos ingatlanközvetítőknek tartott szakmai előadássorozatunk helyszínein, kifejezetten rákérdeztünk a résztvevőknél, hogy „véleményük szerint a térségükben, az üzletkötők hány százaléka végzi az ingatlanközvetítői tevékenységét legálisan?” Az ország keleti és nyugati részén egyaránt megdöbbentő válaszokat kaptunk. A „feketézők” arányát mintegy 30-60 % között becsülték.

Előző cikkünkben részleteztük azokat a tényeket, amelyek ráirányították a figyelmünket a jogszerűtlen ingatlanközvetítői tevékenységet folytatók becsült arányának ellenőrzésére, valamint arra, hogy az ingatlanszakma ilyen irányú helyzetértékelését előkészítsük.

 A Jegyzői Hivatalok „ingatlanközvetítői szakmai névjegyzéki” nyilvántartásának célja, hogy Felügyeleti Hatóságként biztosítsa a szakmában szereplő természetes személyek, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek törvény által előírt szakmai végzettségének és legálisan végzett tevékenységüknek ellenőrzését. A névjegyzéki nyilvántartásokat a törvény előírásai szerint közzé kell tenni (2009.évi LXXVI.27.§ (2)), a megyeszékhely szerinti Polgármesteri Hivatalok honlapján.

 A feltevésünk ellenőrzése céljából megvizsgáltuk a „nyilvános” ingatlanközvetítői névjegyzéki nyilvántartásokat, melyek azonban hozzáférhetőségüket illetően megyeszékhelyenként különböző eltérést mutattak. A nyilvántartások nem mindenhol voltak közzé téve (az ország egyes ÉK-i és D-i megyéiben) vagy nehezen voltak hozzáférhetőek (-csak a témában jártasabb felhasználó számára felismerhető az elérési útvonal), ezzel a nyilvánosság általi hozzáférést megnehezítve – különösen egy nem szakmabeli számára (lakosság). Probléma volt nem egy esetben az is, hogy a nyilvántartás ugyan közzé tett, de régóta nem frissítették. (akár 2014-óta).  Érdekes volt az is, hogy egyedülálló módon Budapest Főpolgármesteri Hivatala az adatvédelmi előírásokra való hivatkozással nem adja ki a névjegyzékbe vettek listáját, – hanem „csak” konkrétan az érintett szolgáltatókra, illetve természetes személyekre lehet rákeresni a honlapjukon. Ezen körülmények kissé megnehezítették az adatgyűjtést.

Ott, ahol rendezetlen vagy hiányos nyilvántartást tapasztaltunk a vizsgálat minél pontosabb elvégzése érdekében felvettük a kapcsolatot a területileg illetékes Jegyzőkkel, a nyilvántartások begyűjtése, illetve frissítése érdekében. Többnyire nyitottak voltak az együttműködésre és a frissítést megküldték számunkra.

A rendelkezésünkre álló országos ingatlanportálokon hirdető ingatlanközvetítők névsorát a vizsgálat ezen szakaszában már össze tudtuk vetni a megyénként egyesített, -általunk összevont- országos ingatlanközvetítői névjegyzékbe vettek listájával.

A vizsgálat mintavétel segítségével történt. A reprezentatív felmérés érdekében véletlenszerűen választottunk ki 100 db aktívan hirdető ingatlanközvetítőt, 3 különböző megyében és Budapesten. Helyszínenként 25-25 fő lett kiválasztva azon az alapon, hogy a hirdető nevén min. 3 db aktív ingatlanhirdetés szerepeljen. Ez azért fontos, mert „üzletszerű” ingatlanközvetítői tevékenységnek az tekinthető, ha ellenérték fejében, nyereség és vagyonszerzés céljából rendszeresen folytatják azt. Saját ingatlan vagy ingyenesen, illetve alkalmanként akár ellenérték fejében más ingatlanával kapcsolatosan bárki folytathat jelenleg – olyan tevékenységet, ami ingatlanközvetítés jellegű tevékenységnek minősül. Ez a tevékenység azonban semmiképpen nem lehet rendszeres, nem irányulhat állandó jövedelemszerzésre.

Arra, hogy mi minősül rendszeresnek, (ezáltal üzletszerűnek) jelenleg nincs jogszabály! – tudtuk meg a jegyzőktől.

Ennek ellenére viszonylag egységesen a Hivatalokkal folytatott levelezésekből -a teljesség igénye nélkül- az derült ki, hogy a 3 vagy annál több ingatlan hirdetését már üzletszerűnek lehet tekinteni.

A statisztikai vizsgálatunk, alapos, hosszantartó adatgyűjtést igényelt. A „feketéző ingatlanosok” 30-60% között becsült arányának ellenőrzése és további következtetések levonása céljából, -az aktívan hirdető ingatlanközvetítők listájából egy egyszerű, véletlenszerű mintavételt alkalmazva végeztünk el a vizsgálatot. Következő cikkünkben arról számolunk be, milyen eredmények születtek a reprezentatív 100 fős vizsgálatunkkal kapcsolatosan: vajon csak az igazságérzetünk nagyítja fel vagy tényleg példátlanul sokan végzik az „üzletszerű” ingatlanvagyon közvetítő tevékenységet jogszerűtlenül?

A cikksorozat első része ITT olvasható.

Köles Zoltán – MIOSZ főtitkár

Vélemény, hozzászólás?

tizennégy + hét =