You are currently viewing Az elállás joga

Az elállás joga

Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételi szerződés esetén az eladó vagy a vevő valamely okból szabadulni akar a szerződésből, azaz már nem kívánja eladni vagy megvenni az ingatlant. Van-e lehetősége az érintett félnek arra, hogy kihátráljon a szerződésből? Mikor lehet jogszerű az elállás ingatlan adásvételi szerződés esetén?

Amennyiben valaki szerződést köt, akkor ezzel vállalja, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeket teljesíti. Ezért általános jelleggel nem mondható el, hogy a megkötött szerződésektől el lehet állni, vagy e szerződéseket bármikor fel lehet mondani. Ha a szerződésektől tetszés szerint, általános jelleggel el lehetne állni, akkor nem lenne sok értelme a szerződésben való kötelezettségvállalásoknak.

Mindazonáltal léteznek olyan szerződések, amelyek esetén a szerződés természetéből adódóan a feleknek széleskörű lehetősége van a szerződés megszüntetésére. Ilyen például

  • a megbízási szerződés, amelyet a megbízó főszabály szerint bármikor indokolás nélkül felmondhat.
  • Vállalkozási szerződés esetén a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.

Az adásvételi szerződés általában nem tartozik a fenti szerződések körébe.

Az adásvételi szerződés megkötése után rendszerint nem illeti meg a szerződő feleket az indokolás nélküli elállás joga.

vételt képez ez alól például a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére, üzlethelyiségen kívül kötött, ill. távollévők közötti szerződés. Ennél a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg. Ide tartozik például a fogyasztó által webáruházban vásárolt háztartási gépre, könyvre, ruhaneműre vonatkozó elállási jog.

Ingatlan adásvételi szerződés

Az ingatlan adásvételi szerződéssel az eladó az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására köteles. A vevő pedig a vételár kifizetésére és az ingatlan átvételére vállal kötelezettséget.

Fontos, hogy a szerződő feleket ingatlan adásvétel esetén nem illeti meg törvény alapján elállási jog. Ez alól kivételt jelent a szerződésszegés esete.

Tehát az eladó nem tud jogszerűen elállni az aláírt ingatlan adásvételi szerződéstől önmagában azért, mert meggondolta magát vagy egy többet ígérő vevőnek kívánja eladni az ingatlant. A vevő sem állhat el a megkötött adásvételi szerződéstől azzal, hogy másik ingatlant szeretne megvásárolni, mert az olcsóbb.

A jogosulatlanul gyakorolt elállási jog az adásvételi szerződést nem bontja fel. Ekkor a felek továbbra is kötve maradnak a szerződéshez, és az abban foglalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell.

Ha a szerződésben foglalt kötelezettségét a fél nem teljesíti, akkor szerződésszegést követ el. Ekkor a másik fél kezébe kerül a döntés, hogy a szerződésszegés jogi következményeivel miként kíván élni. Ha a szerződő fél jogtalanul áll el az adásvételi szerződéstől, akkor hiába hivatkozik arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségét azért nem teljesítette, mert ő a szerződéstől korábban már elállt.

Természetesen minden további nélkül van arra lehetőség, hogy az ingatlan adásvételi szerződést a felek közös megegyezéssel felbontsák.

Lehetséges az elállás szerződésszegéskor?

Ha az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét a szerződő fél megszegi, akkor a másik felet illeti meg a jog, hogy a szerződésszegés következményeit alkalmazza. A másik felet ilyen esetben alapvetően kétféle jog illeti meg a szerződéssel kapcsolatban:

  • követelheti az adásvételi szerződés teljesítését vagy
  • elállhat a szerződéstől, amennyiben a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt.

Amennyiben pedig a szerződésszegés következtében kár is érte, akkor követelheti a kárának megtérítését is.

A leggyakoribb szerződésszegések ingatlan adásvételkor

  • A késedelem

Adásvétel esetén a szerződés teljesítését megelőzően leggyakrabban előforduló szerződésszegés a szerződő fél késedelme. Például a vevő nem fizeti meg a vételárat a szerződésben kikötött határidőben vagy az eladó késedelmeskedik az ingatlan birtokának átadásával. Ide tartozik az az eset is, ha például a vevő jogosulatlanul állt el a szerződéstől és a vételárat nem fizette ki. A jogsértő módon gyakorolt elállás a szerződést nem szünteti meg, tehát a vevő továbbra is tartozik a vételárral.

Szerződésszegés esetén a másik fél eldöntheti, hogy ki kívánja-e kényszeríteni a szerződés teljesítését vagy inkább eláll a szerződéstől és érvényesíti az ezzel kapcsolatos jogait (pl. foglaló).

Elállásra főszabály szerint akkor van joga a másik félnek, ha előbb a szerződésszegő felet megfelelő póthatáridő tűzésével felszólította a teljesítésre, de az eredménytelen maradt.

Például, ha a vevő nem fizette meg határidőben a vételárat, akkor az eladó választhat, hogy kikényszeríti-e a vevőtől a vételár kifizetését, vagy a felszólítás után inkább eláll a szerződéstől.

  • A hibás teljesítés

A szerződésszegések másik, ingatlan adásvétel esetén gyakran előforduló típusa a hibás teljesítés. Ez jellemzően az eladó oldalán merül fel, ha kiderül, hogy az ingatlannak rejtett hibája van. Hibás teljesítés esetén a szerződésszegés következményei az általánostól kissé eltérően alakulnak. Ilyenkor a másik felet kellékszavatossági jogok illetik meg. Ez elsősorban az ingatlan hibájának kijavítására vonatkozó igényt jelenti. Ennek hiányában pedig a vételár arányos leszállítására vagy a hibának az eladó költségén való kijavítására való igényt. Ebben az esetben a félnek akkor van joga elállásra,

  • ha a kötelezett a kijavítást nem vállalta,
  • e kötelezettségének nem tud megfelelően eleget tenni, illetve
  • ha a jogosultnak a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt.

Fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt a szerződéstől elállni nem lehet.

Ingatlanok esetén az elállási jogot valóban súlyos hibák miatt szokták gyakorolni. Ha az ingatlan hibája kevésbé jelentős vagy javítható, akkor a vevő általában árleszállítást vagy a javítás költségeinek megtérítését szokta kérni.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – – – –

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Vélemény, hozzászólás?

húsz − tizenhat =