You are currently viewing Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?

Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?

Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?

 

A bérlői beruházás

A bérleti szerződések esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy a bérlő által a bérleményben végzett beruházással mikor és hogyan kell elszámolni.

A bérlő által végzett beruházásra sok esetben kerül sor például hosszú időn át fennálló bérlet esetén, amikor a bérlemény korszerűsítése, felújítása válik szükségessé. Értéknövelő beruházás megvalósulhat akkor is, ha a bérleménynek meghatározott célra való használatához átalakításokra van szükség, amelyet a bérlő végez el.

  • A bérlő által elvégzett munkálatok, karbantartás egy része nem befolyásolja a bérlemény értékét. Ilyenkor legfeljebb arról lehet szó, hogy az adott munkálattal járó költséget a bérlő vagy a bérbeadó köteles-e viselni. 
  • Vannak azonban olyan beruházások, amelyek nem csupán a bérlemény állagát tartják fenn, hanem az értékét is növelik. Ebben az esetben merül fel, hogy a bérlemény értékét növelő beruházással hogyan történik a felek közötti elszámolás. 

 

A bérlői beruházás rendezése a bérleti szerződésben

A bérlő és a bérbeadó jogviszonyát elsődlegesen a közöttük létrejött bérleti szerződés szabályozza. Így a bérlő által végzett beruházás esetén elsődlegesen azt kell megnézni, hogy a bérleti szerződés tartalmaz-e erre valamilyen rendelkezést. Amennyiben a bérleti szerződés szabályozza a bérleményben végzett beruházást és az ezzel való elszámolást, akkor a feleknek a bérleti szerződés szerint kell eljárniuk.

A bérleti szerződésben érdemes rendezni az értéknövelő beruházás kérdését. Ezzel a későbbi felesleges elszámolási viták könnyebben elkerülhetőek. 

  • A felek a bérleti szerződésben a bérbeadó engedélyéhez köthetik a bérleményben végzett átalakításokat és értéknövelő beruházásokat. A felek arról is rendelkezhetnek, hogy a bérlő engedélyével vagy anélkül elvégzett beruházással miként számoljanak el. A felek megállapodásán múlik, hogy milyen elszámolási módot kötnek ki a szerződésben. Például a bérbeadó a beruházás költségét, vagy a bérleményben bekövetkezett értéknövekedést téríti-e meg a bérlőnek. 
  • A felek úgy is rendelkezhetnek a bérleti szerződésben, hogy a bérbeadó nem köteles megtéríteni a bérlő által végzett beruházás költségét vagy a beruházás miatt keletkezett értéknövekedést. 
  • Abban is megállapodhatnak, hogy az értéknövelő beruházások elszámolhatósága külön megállapodás függvénye. Utóbbi esetben a bérlő csak akkor kérheti az értéknövekedés vagy a költségek megtérítését, ha a felek erről megállapodást kötöttek.
  • Előfordulhat az is, hogy a felek a bérleti szerződésben egyáltalán nem rendelkeztek az értéknövelő beruházással kapcsolatos elszámolásról, azonban a beruházás elvégzése előtt vagy után külön megállapodást kötnek az elszámolásról. Ebben az esetben a külön megállapodásban foglaltak irányadók a felek közötti elszámolásra.

A bérleti szerződésben abban is meg lehet állapodni, hogy az értéknövelő beruházásokkal történő elszámolás mikor esedékes. Például a beruházás elvégzését követően vagy a bérleti szerződés megszűnésekor. Amennyiben a felek ezt a kérdést nem szabályozzák, akkor az elszámolás a bérleti szerződés megszűnésekor esedékes.

 

Mi a teendő megállapodás hiányában?

Előfordulhat, hogy a felek sem a bérleti szerződésben, sem egyéb megállapodásban nem rendelkeztek a bérlői beruházás értékének megtérítéséről. Ilyenkor a Polgári Törvénykönyv alapján a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni a felek közötti elszámolásra.

A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazásával a bérbeadó köteles megtéríteni a bérlőnek azt az értéket, amellyel a bérlő beruházása folytán gazdagodott. A gazdagodást az az érték jelenti, amennyivel a bérlemény forgalmi értéke növekedett a beruházás következtében. 

Az értéknövekedést a bírósági gyakorlat szerint nem a beruházás időpontjában kell vizsgálni, hanem a bérlet megszűnésének időpontjában. Ennek oka, hogy a bérbeadó gazdagodása ténylegesen a szerződés megszűnésekor következik be. Szintén fontos, hogy a gazdagodás megállapításakor azt kell vizsgálni, hogy a bérbeadó milyen összeggel gyarapodott a beruházás folytán. Nem az lesz a döntő, hogy a beruházás milyen összegű ráfordítást jelentett a bérlőnek. A beruházás költsége ugyanis nem szükségszerűen egyezik meg az – akár évekkel később elért – értéknövekedés összegével. Kisebb összegű beruházással is lehet nagyobb értéknövekedést elérni, és fordítva.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. 

 

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

négy × 4 =