You are currently viewing Az ingatlanközvetítők tevékenységének keretei. Ki jogosult okiratszerkesztésre az ingatlanügyekben?

Az ingatlanközvetítők tevékenységének keretei. Ki jogosult okiratszerkesztésre az ingatlanügyekben?

Az ingatlanközvetítői tevékenység meghatározását, az ingatlanközvetők által ellátható feladatok pontos leírását a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza.

Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 2021. január 1. hatállyal módosította a Lakástörvény ingatlanközvetítőkre vonatkozó rendelkezéseit. A törvénymódosítás alapján alkalmazandó normaszöveg szerint, az ingatlanközvetítő a tevékenységi körén belül:

  1. az ingatlanok (beépíthető telek, illetőleg lakóépülettel vagy nem lakás céljára szolgáló épülettel beépített ingatlan) adásvételének és cseréjének közvetítésével,
  2. a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, telkek bérlete és tulajdona cseréjének közvetítésével,
  3. a feladatok ellátása érdekében az ingatlanok felkutatásával és azok forgalmi értékbecslésével, valamint
  4. az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentációk és okiratok beszerzésével és előkészítésével – ide nem értve az okiratok megszerkesztését és azok ellenjegyzését – összefüggő feladatokat láthat el.

Kiemelendő, hogy a most pontosított megfogalmazás alapján az ingatlanközvetítő nem készíthet, nem szerkeszthet a tulajdonjog átruházására vonatkozó okiratokat, tervezeteket és értelemszerűen ezek ellenjegyzését sem végezheti el.

Kizárólag az ügyletek lebonyolításához szükséges, más által előkészített dokumentációk (például energetikai tanúsítvány), adatok beszerzésére és az okiratszerkesztés feltételeinek előkészítésére tehet intézkedéseket.

A jogszabályhely értelmezése szerint az ingatlanközvetítő az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatokat, azok elfogadására vonatkozó jognyilatkozatokat, az ingatlan adásvételi szerződéseket, előszerződéseket nem jogosult elkészíteni.

De ki az, aki az ingatlanügyekben jogosult és képes a résztvevők szerződéses akaratát, nyilatkozatait írásbeli formába önteni?

Az Ügyvédi törvény 42. § rendelkezik az okiratszerkesztésről és azt rögzíti, hogy az ügyvéd az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet. Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.

Vagyis az ügyvéd törvény felhatalmazása alapján jogosult arra, hogy az ingatlanügy során vételi ajánlatot, annak elfogadására vonatkozó nyilatkozatot, ingatlan adásvételi előszerződést vagy adásvételi szerződést szerkesszen.

Az ügyvéd jogszabály alapján jogosult az Országos Betétvédelmi Alap által biztosított letéti számlán történő pénzletét kezelésére is az ingatlanügyek során, ezzel szemben az ingatlanközvetítő sem készpénzben, sem bankszámlán nem kezelhet letétet még akkor sem, ha az ingatlantulajdonostól megbízással rendelkezik az ingatlan közvetítése tekintetében.

Ezért az a megnyugtató eljárás, ha minden ingatlanértékesítésre, vásárlásra irányuló ügylet első lépéseként jogvégzett szakembert, ügyvédet keresnek és bíznak meg felek, aki már akár az ingatlanközvetítővel kötendő, számos esetben igen bonyolult és összetett megbízási szerződést is tudja számukra véleményezni.

Ha ingatlanügyletekkel kapcsolatos jogi kérdései merülnek fel, keresse Dr. Zalavári György ingatlanjogi szakértő ügyvédet. (Forrás: jogado.hu)

 

 

Vélemény, hozzászólás?

kettő × öt =