You are currently viewing A vételi jog és az eladási jog legfontosabb tudnivalói

A vételi jog és az eladási jog legfontosabb tudnivalói

Az ingatlanokon vagy más dolgokon fennálló elővásárlási jog sokak által ismert. Azonban egy dolog elidegenítésével kapcsolatosan más jogok is fennállhatnak, amelyekről érdemes tudni. Ezek közé a jogok közé tartozik a vételi jog és eladási jog. Mit kell tudni ezekről?

 

A vételi jog és az eladási jog

Vételi vagy eladási jogot mind ingóságra, mind ingatlanra lehet alapítani. Ilyen jog alapítható gazdasági társaságban fennálló vagyoni részesedésre, például üzletrészre is. 

A vételi jog lényege, hogy annak alapján a jog jogosultja a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal a vételi joggal terhelt dolgot megvásárolja a szerződésben foglalt vételáron.

Az eladási jognál az eladási jog jogosultja a dolgot nem megveheti, hanem egyoldalú nyilatkozatával eladhatja. Tehát az eladási joggal terhelt dolgot a jogosult a szerződésben meghatározott vételáron eladhatja az eladási jog kötelezettjének. Értelemszerűen ez a jog is csak más személy tulajdonában álló dolgon állhat fenn, az eladási jog jogosultjának saját dolgán nem. Az eladási jog kötelezettje – azaz a vevő – egy harmadik személy lehet, aki nem az eladási jog jogosultja, ha ugyanis a jogosult vehetné meg a dolgot, akkor vételi jogról beszélnénk. 

 

A jogok alapítása és gyakorlása

Mind a vételi jogot, mind az eladási jogot csak írásbeli szerződésben lehet alapítani. Az írásbeli szerződés akkor is előírás, ha a jog nem ingatlanra vonatkozik.

A szerződésben a feleknek meg kell határozniuk azokat az alapvető feltételeket, amelyek a jog gyakorlása esetén az adásvételhez szükségesek. Értelemszerűen a szerződésnek pontosan meg kell jelölni a dolgot, amelyre a vételi/eladási jogot alapítják. A szerződésben meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül. Az eladási jognál pedig arról, hogy az eladási jog gyakorlása esetén a tulajdonjogot a kötelezettre ruházzák. 

A szerződésnek tartalmaznia kell a dolog vételárát. A vételár nem csak összegszerűen határozható meg. A felek rögzíthetik a szerződésben azt a módszert is, amelynek alkalmazásával a vételár meghatározható lesz akkor, amikor a jogosult a vételi vagy eladási jogát gyakorolja. A vételár ilyen módon való megállapítása különösen akkor célszerű, ha a vételi/eladási jog hosszú időre szól. A hosszú idő alatt ugyanis a dolog értéke is módosulhat.

Mindkét jogot egyoldalú nyilatkozattal lehet gyakorolni. Elegendő a jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot a kötelezettekkel közölni. A nyilatkozat közlésével az adásvételi szerződés a vételi/eladási jogot alapító szerződésnek megfelelő tartalommal létrejön. Nem szükséges a kötelezettek elfogadó nyilatkozata. 

 

A vételi jog és eladási jog korlátai

Ha a vételi jog vagy eladási jog olyan dolgot érint, amelyről közhiteles nyilvántartást vezetnek (pl. ingatlan, gépjármű), akkor e jog a nyilvántartásba is bejegyeztethető. A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés azért fontos, mert ebben az esetben ezek a jogok mindenkire vonatkoznak, nem csak arra a tulajdonosra, aki a jog alapításakor tulajdonos volt. Ebben az esetben tehát a dolog új tulajdonosát (pl. vevő, örökös) is kötelezik ezek a jogok.  Ha viszont ezek a jogok nem szerepelnek közhiteles nyilvántartásban, és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a jogok csak akkor maradnak fenn, ha azokról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna.

Mindkét jog határozott vagy határozatlan időre is alapítható. A határozatlan idejű vételi vagy eladási jog sokszor nagy hátránnyal jár a kötelezettek számára. Ezért gyakran időbeli korlátozással kötnek ki ilyen jogot. A megszűnés ideje nem csak naptári nap szerint vagy a fennállás időtartamának rögzítésével határozható meg. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a jog bizonyos feltételek teljesítése esetén megszűnik. Például a biztosíték céljából alapított vételi jog esetén a felek megállapodhatnak, hogy a jog megszűnik, ha a kötelezett teljesíti a tartozását. 

A vételi és az eladási jog korlátja lehet a dolgon harmadik személy javára fennálló elővásárlási jog is. Ebben az esetben az elővásárlási jog jogosultja azonos feltételekkel, de a vételi jog jogosultját, illetve az eladási jog kötelezettjét megelőzően vásárolhatja meg a dolgot, amennyiben a jogosult a vételi/eladási jogát gyakorolja. 

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

– – – – – – – – 

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. 

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

Vélemény, hozzászólás?

1 × egy =