A jelenleg kialakult járványhelyzet okán sokan vesztették el munkájukat és ezáltal megélhetésüket, amely miatt önhibájukon kívüli okból nem tudják tovább fizetni a bérleti díjakat.
Felmerül a kérdés, hogy ebben a helyzetben a bérlő kilakoltatható lesz-e az ingatlanból? A bérbeadók részéről továbbá kérdés, hogy mi történik, ha a bérlő nem működik együtt, mi most az eljárási menetrend a kiköltöztetéssel (kilakoltatással) kapcsolatban, változott-e, annak az időbeli lefolyása meddig tart?
Kilakoltatás vírusmentes időkben..
A legfontosabb, hogy normális körülmények között, vagyis nem a veszélyhelyzet idején, a kilakoltatásnak csak és kizárólag önálló bírósági végrehajtás keretében van helye, közjegyzői okirat vagy bírósági határozat alapján.
Ez azt jelenti, hogy rendes ügymenet mellett sem jogosult a bérbeadó arra, hogy „kilakoltassa”, vagyis utcára tegye a bérlőt, erre csak a fent említett esetben és módon kerülhet sor.
További fontos momentum, hogy a végrehajtó általi intézkedést sem lehet foganatosítani november 15 és április 30. között, mert ez az időszak jogszabály alapján kilakoltatási moratóriumnak minősül. (Megjegyzendő, hogy természetesen az önkényes lakásfoglalókra a fenti szabály nem vonatkozik, ők a kilakoltatási moratórium ideje alatt is kilakoltathatók.)
Kilakoltatás a vírusveszély alatt..
Ahogy látható azonban, a fenti időszaknak lassan a végéhez érünk ezért természetesen többen feltették a kérdést, hogy van-e valami eltérés a fenti szabályoktól a jelenlegi veszélyhelyzetben?
Röviden a válasz: Igen. Változott, és a korábbiakhoz képest van eltérés.
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humán járvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló III. 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet 3.§-a úgy rendelkezett, miszerint a veszélyhelyzet ideje alatt az önálló bírósági végrehajtók nem foganatosíthatnak kilakoltatást, még az önkényes lakásfoglalók esetében sem. A kilakoltatási eljárások a fenti kormányrendelet értelmében csak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. naptól kezdődhetnek újra.
Nagyon fontos tehát, hogy amennyiben a bérleti szerződés felmondásra is kerül a bérbeadó a veszélyhelyzet ideje alatt nem jogosult a kilakoltatásra, nem rakhatja a bérlőt az utcára.
Természetesen a bérbeadónak megvan az a joga, hogy a bérleti szerződés megszűnését/lejártát követően bírósághoz forduljon lakás kiürítése iránt, a bíróság ezt el is rendelheti, azonban a végrehajtó ezt nem foganatosíthatja a veszélyhelyzet ideje alatt, hanem csak annak megszűnését követő 15. naptól kezdődően.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés esetén nem kell a bírósághoz fordulni a lakáskiürítés iránt. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult egyből végrehajtási eljárás foganatosítását kérni, azonban ebben az esetben sem foganatosíthat kilakoltatást a végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt. Ez azt is jelenti, hogy a veszélyhelyzetben a lakás kiürítése (kilakoltatás) a rendes menetrendhez képest jelentős mértékben meghosszabbodik.
További kérdés esetén forduljanak hozzám bizalommal:
dr. Horváth Hanga
ügyvéd
