Bár a járvány ideje alatt az ingatlanpiaci árakban történt egy kis visszaesés, a korlátozások enyhítése újra felhajtóerőként hatott az ingatlanok árára. Ezt még az építőipari alapanyagok drágulása is tetézi. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az ATV-ben azt mondta:a hivatalos statisztikák alapján az ingatlanok most70 százalékkal kerülnek többe, mint hat évvel ezelőtt.
Számos országban és világvárosban emelkedtek az ingatlanárak. Az Eurostat elemzéséből kitűnik, hogy Európában 2010 óta az albérletárak 30,9 százalékkal, a lakásárak 15,3 százalékkal emelkedtek. A dobogós Észtországot Luxemburg követi, a harmadik helyen Magyarország áll a lakóingatlanok árának emelkedését illetően – az árak megduplázódtak, a bérleti díjak majdnem 50 százalékkel emelkedtek.
Budapesten tavaly júniustól 10 ezer forinttal emelkedett a lakások négyzetméterára – ennek egyik oka a munkaerő hiánya és egyben drágulása – idén januártól már több, mint 60 ezer forinttal. Ez egy 100 négyzetméteres ingatlan esetén 6 millió forintos drágulást jelent, csak ebben az évben.
Sándor Viktória az Etikus Ingatlanos Mozgalom védnöke (az etikus ingatlanosok listáját itt találja) szerint az építőipari alapanyagok drágulása még nem tükröződik a statisztikában, várhatóan csak az év második felében érzékelteti hatását. Ha az építőanyag – drágulás tartós lesz, akkor az az újépítésű ingatlanok árát tovább emelheti, ami jó eséllyel a használt ingatlanok piacára is kihat. A problémára hathatós megoldást eddig nem jelentettek a kormány intézkedései. Némely esélyt az adhat, hogy a Gazdasági Verseny Hivatal próbálja elejét venni az újépítésű ingatlanok áremelkedését azzal, hogy felderíti az építőanyag – kereskedők esetleges kartellezését, a fogyasztóvédelem pedig a kereskedelmi egységeket ellenőrzi. Tolnay Mihály az ingatlan.com jogi szakértője úgy gondolja, hogy a károsultak akár kártérítést is követelhetnek, ha bebizonyosodik a kereskedők kartellezése.
Ugyanakkor Sándor Viktória szerint nagyon nehéz egy magánszemélynek bizonyítania kárát és jogorvoslatot keresni egy építtetővel szemben egy extra 6 ezer forint/négyzetméterár különbség miatt, ellenben egy pertársaság fellépése eredményesebb lehet.
Beszéljenek a számok a KSH-ingatlan.com által készült statisztika alapján:
A 13. kerületi használt lakások átlagos négyzetméterára 2020 júniusában 810 ezer forintról 2021 májusára 23 ezer forinttal, júniusra további 11 ezer forinttal emelkedett. Az újépítésűek esetében a tavalyi 882 ezer forintos átlag négyzetméterár erre az évre 947 ezer forintra emelkedett, de bizonyos kerületrészekben már 1 millió forint körüli árakkal is találkozhatunk. Az elmúlt időszakban a vidéki és budapesti ingatlanok átlagos négyzetméterára közötti különbség záródott. Debrecenben az újépítésű ingatlanok ára 611 ezer forintról 686 ezer forintra emelkedett 2020 júniusa óta. Győrben – bár tavaly leállt az Audi gyár – 71 ezer forinttal, Szombathelyen 78 ezer forinttal emelkedett, Nyíregyházán csak 5 ezer forinttal, sőt január óta némi csökkenés is történt. Viszont döbbenetes emelkedést mutatnak a statisztikák Miskolcon, ahol 419 ezer forintról 599 ezer forintra ugrott az átlag négyzetméterár – mondja Sándor Viktória.
Budapest agglomerációjában a közvetlen településeken annyira fölpezsdült az ingatlanok iránt érdeklődés, hogy már ott is fővárosi árak dominálnak, de pár faluval távolabb is látványosan nőttek az építési telekárak és az ingatlan árak. Ugyanez a jelenség a megyeszékhelyek esetében is megfigyelhető, a kijárási korlátozások miatt átértékelődött a természet közeliség szerepe.
Rengeteg Balaton környéki ingatlanokra került eladó tábla a 2008-as válság idején,s ez az árakban is megmutatkozott. Az elmúlt 10 évben sorra húzták föl az ingatlanokat, főleg Siófokon, Zamárdiban, Balatonszárszón. Minden típusú vízparti ingatlan iránti nagy kereslet áremelkedést hozott magával: a Balaton déli oldalán körülbelül 70 ezer forinttal drágult a telkek négyzetméterára. Az északi parton, például Balatonfüreden egyes újépítésű lakások négyzetméterára 1millió 200 ezer forint körül van, bizonyos luxus ingatlanok egy négyzetméteréért 2 millió forintot is elkérnek attól, akinek a szolgáltatás minősége és a panoráma is fontos. Sőt, a Tisza-tó és Dunakanyar környéke olyannyira „befutott” az elmúlt évben, hogy például Kisorosziban 80 százalékos áremelkedéssel szembesültek az érdeklődők.
Az átadás – átvételi eljárásokban csúszásokat okozott a járvány és az is, hogy az építőipar nem tudta kielégíteni azt a hihetetlen mennyiségű keresletet, amit a családpolitikai támogatások (csok, illetékkedvezmény, babaváró kedvezmény) generáltak. Ez nemcsak az újépítésű, de a használt ingatlanok piacán is növelte a keresletet, előidézve egyben az áremelkedést. Hogy idén milyen csúszásokat tapasztalhatnak a vevők, az csak a következő időszakban derül ki, mert az ősszel beharangozott családpolitikai kedvezmények hatásaival még csak ezután szembesülünk igazán – véli Sándor Viktória.
A járvány az albérlet piacán is nyomot hagyott. Némileg csökkentek a bérleti díjak és sok lakás üresen áll, mivel az egyetemisták és a home office-ban dolgozók visszaköltöztek vidékre, a turizmus megszűnésével a 16 ezer Airbnb lakásból 10 ezer ingatlan vándorolt a hosszú távon kiadandó albérletek piacára. De hogy mi is lesz a rövidtávon kiadandó bérleti lakások sorsa, az még nem egyértelmű. Peter Jones Airbnb – üzemeltető, ahogy az Etikus Ingatlanos műsorában is elmondta, csak két-három hónapot tud előre tervezni, így abban sem biztos, hogy az Airbnb a megszokott formájában mikor és hogyan fog újraindulni. A hosszú távú bérleti piac kínálatát bővítette az is, hogy egyes szállodák– turisták hiányában – úgy döntöttek, a szobáikat inkább hosszú távú bérbe adják ki. Végeredményben lakások tömege áll üresen, bérlőből pedig nem lett több. Ez jó hír az egyetemistáknak, hiszen a szeptemberi tanévkezdés előtt óriási kínálatból tudnak válogatni, de még így sem fog bérlőre találni sok lakás.
Forrás:
