Az életben nem minden az, aminek látszik. Nincs ez másképp a szerződések világában sem. Mit jelent a színlelt szerződés? Mi a következménye, ha a szerződés, a szerződő felek akarata nem igazán őszinte? Mikor beszélhetünk leplezett szerződésről?
Mitől lesz szerződés a felek akarata?
Ahhoz, hogy a felek szándéka szerződéssé „alakuljon”, minden félnek az akaratára szükség van. Ráadásul csak akkor jön létre szerződés, ha a felek akarata kölcsönös és egybehangzó.
Kölcsönös az, amit minden fél ugyanúgy akar, mindenkire nézve kötelező lesz a megállapodás. Egybehangzó, amikor a felek akarata egymással megegyezik, összhangban van. A szerződések létrejöttéről többet is megtudhatsz itt, meg itt és még itt is.
Mi a színlelt szerződés?
Ahogy láthattad, a szerződéshez elengedhetetlen a felek kölcsönös és egybehangzó akarata, amit kifejezésre is juttatnak.
Az életben előfordulnak olyan helyzetek, esetek, amikor a felek látszólag megkötnek egy szerződést, például aláírják a papírokat, de valójában az akaratuk nem a szerződés megkötésére irányult. Ekkor beszélhetünk színlelt szerződésről.
Színlelt szerződések esetén mindkét fél oldaláról hiányzik a tényleges, valódi akarat az adott szerződés megkötésére. Ekkor tehát kétoldalú akarat hibáról van szó. A probléma a felek akaratában van. A szerződés bár látszólag rendben van, ám ha jobban megnézzük a helyzetet, felszínre kerül a „bibi”.
Egyedül nem lehet egy szerződést színlelni
Mivel a színlelt szerződések kétoldalú akarathibában szenvednek, ebből következik, hogy egyedül nem lehet úgy színlelni, hogy jogi értelemben színlelt szerződés szülessen.
Színlelt szerződés esetén a szerződő felek közösen, egymással egyetértve tesznek olyan nyilatkozatot, írnak alá olyan szerződést, amivel hamis látszatot keltenek. A színlelés mindig tudatos magatartás, véletlenül nem következhet be. A színlelésben minden szerződő félnek benne kell lennie, tudnia kell róla és egyet kell értenie. Ha az egyik fél akarata valós volt a szerződés megkötésére, akkor már nem beszélhetünk színlelt szerződésről. A szerződés színlelt jellege akkor sem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyikük valóban az adott szerződést akarta megkötni. Színlelt szerződés esetén tehát a szerződő felek nem egymást tévesztik meg, hanem a rajtuk kívülállókat.
Mi lesz a színlelt szerződés sorsa?
A színlelt szerződés semmis. – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.
Ez érthető is, hiszen hogyan lehetne érvényes egy olyan szerződés, amivel a szerződő felek közös akarattal egy harmadik személyt, például egy hitelezőt, vagy egy hatóságot akarnak félrevezetni, hamis látszatot akarnak kelteni?
A bíróság például egy esetben kimondta, hogy színlelt az a házastársi közös vagyont megosztó szerződés, amelyben az egyik házastárs a saját tulajdonú ingatlana felét valós átruházási szándék nélkül, az ellene folyó büntetőeljárás vagyoni következményeinek elkerülése érdekében adta a másik házastárs tulajdonába.
Színlelt tartási szerződések is előfordulhatnak, amivel például az egyik örököst akarják teljes egészében „kizárni” a vagyonból. Olyan is előfordult már, hogy adásvételi szerződés megkötését színlelték a felek annak érdekében, hogy a fiktív vevő banki kölcsönt vehessen fel.
A leplezett szerződés
Elképzelhető, hogy a színlelt szerződés valamilyen másik szerződést leplez.
Leplezett szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződő felek megkötnek egy szerződést, de ténylegesen egy másik szerződésre irányult a szándékuk.
A leplezett szerződések megkötésének oka sok esetben a jogszabályok megkerülése, vagy a felekre vonatkozó hátrányos következmények elkerülése.
Színlelt szerződés lehet például egy látszólag ajándékozási szerződés, ha a felek akarata valójában adásvételre irányult, csak úgy állítják be, mintha ajándékozás lett volna. Ilyenkor a felek az ajándékozási szerződéssel az adásvételt leplezik. De történhet ez fordítva is, amikor ténylegesen ajándékozás történik, de a felek egy adásvételi szerződést írnak alá, mintha az valósulna meg.
Mi lesz a leplezett szerződés sorsa?
Míg a színlelt szerződés semmis, addig az azzal leplezett szerződés nem minősül automatikusan érvénytelennek. A törvény ugyanis kimondja, hogy ha a színlelt szerződés más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
Ha például a felek munkaszerződés helyett vállalkozási szerződést kötnek, de valójában a kapcsolatuk munkaviszonynak minősül, akkor a jogaikat és kötelezettségeiket az így leplezett munkaszerződés alapján kell megítélni. Ilyenkor az „álcázott” munkáltatónak be kell fizetnie a szükséges munkáltatói közterheket, míg nem kizárt, hogy az „álcázott” munkavállalónak is a pénztárcájába kell nyúlni. Könnyen meglehet ugyanis, hogy a részére kifizetett összegek alapján az elmaradt személyi jövedelemadót kell utólag rendeznie.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
