A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? Milyen lehetősége van annak a szerződő félnek, akit a szerződéskötéskor megtévesztettek?
Mikor beszélünk megtévesztésről?
A szerződés a felek egybehangzó akaratát fejezi ki, amely kiterjed a szerződés megkötésére és annak lényeges tartalmára. Az egybehangzó szerződéses akarat kifejezésére több módon is sor kerülhet. A szerződéskötésre sor kerülhet írásban, szóban, de akár ráutaló magatartással is.
- Megtévesztésről akkor beszélhetünk, ha a szerződő felet a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja. Fontos, hogy a megtévesztésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia. Lényegesek azok a körülmények, amelyek a fél szerződéskötési akaratát befolyásolták. Például olyan körülmények, amelyek ismeretében a fél a szerződést nem kötötte volna meg, vagy más tartalommal kívánta volna megkötni. A megtévesztés csak szándékos magatartás lehet. A gondatlanságból vagy figyelmetlenségből elhallgatott információ nem minősül megtévesztésnek.
- A megtévesztés nem csupán tevőlegesen (pl. a másik fél félretájékoztatásával) valósulhat meg, hanem nemtevéssel is. Például valamely, a szerződés szempontjából lényeges körülmény elhallgatásával.
Megtévesztő magatartásról beszélünk akkor is, ha a szándékos tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást nem a szerződő felek egyike, hanem harmadik személy fejti ki. Így akár az sem zárható ki, hogy harmadik személy mindkét szerződő felet tévedésbe ejtse.
Akit a szerződéskötéskor megtévesztettek, megtámadhatja a szerződést?
Akit a szerződéskötéskor megtévesztettek, jogosult a megtévesztés hatására tett szerződési nyilatkozatát megtámadni. A megtámadást a másik féllel kell közölni, de a megtévesztett fél úgy is dönthet, hogy rögtön bíróság előtt támadja meg a szerződést.
A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított 1 éves határidőn belül gyakorolható. Azonban előfordulhat például olyan eset, hogy az érintett fél csak az 1 év letelte után ismeri fel, hogy megtévesztették. A törvény szerint, ha az érintett olyan helyzetben volt, hogy menthető okból nem tud élni a megtámadás jogával, akkor az 1 év letelte után is van erre lehetősége. Ilyen esetben az akadály megszűnésétől (például a tévedés felismerésétől) számított 3 hónapon belül a megtámadás joga akkor is gyakorolható, ha az 1 éves határidő már letelt vagy abból már kevesebb, mint 3 hónap van hátra.
A szerződés megtévesztés miatti megtámadása esetén a megtévesztett fél gondosságának vagy gondatlanságának nincs jelentősége. Ilyen esetben ugyanis a bíróság nem vizsgálja, hogy a megtévesztett félnek a tényleges körülményeket megfelelő gondosság mellett ismernie kellett volna-e. Így a megtévesztő magatartást tanúsító személy nem hivatkozhat arra, hogy az érintettnek fel kellett volna ismernie a tényleges helyzetet.
Ha a megtévesztett fél a megtámadási határidőből kicsúszik, 1 éven túl is fennmarad a joga, hogy a szerződés alapján vele szemben támasztott követeléssekkel szemben a megtévesztésre hivatkozva védekezzen. Így, ha a megtévesztett fél ellen indítanak pert a szerződésből származó követelések miatt, akkor a perben kifogás útján hivatkozhat a szerződés megtámadására.
A megtámadás következményei
Amennyiben a megtévesztett fél eredményesen megtámadja a szerződést, akkor a szerződés a megkötésére visszamenőlegesen érvénytelenné válik. Az érvénytelen szerződésből pedig nem származhatnak jogok és kötelezettségek.
Önmagában azonban a szerződés érvénytelensége nem jelenti, hogy a szerződés ügye lezárul, mivel az érvénytelenségnek különböző következményei lehetnek. Amennyiben a felek közösen nem tudják rendezni az érvénytelen szerződés jogi sorsát, akkor bírósághoz fordulhatnak.
- A bíróság a szerződést érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető.
- Ha a szerződés nem tehető érvényessé, vagy ez ellen az összes fél tiltakozik, akkor a bíróság a szerződés megkötését megelőző helyzetet állítja vissza.
- Előfordulhat, hogy az eredeti állapot helyreállítására sincs mód. Például azért, mert a felek már olyan szolgáltatásokat teljesítettek, amelyeket nem lehet visszatéríteni. Ebben az esetben az érvénytelenség megállapításáig már teljesített szolgáltatásokkal el kell számolni, és ha valamelyik fél alaptalanul gazdagodott, akkor ezt köteles pénzben megtéríteni a másik félnek.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
(1) 266-6621
