You are currently viewing Mire számíthatunk, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?

Mire számíthatunk, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?

Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa? 

 

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

Már a XIX. század második felétől léteztek királyi kataszteri térképek, amelyek példányai jelenleg is elérhetőek. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási térkép már digitális formában létező adatbázis. Ezeket a papíralapú ingatlan-nyilvántartási térképek digitalizálásával, valamint további felmérésekkel hozták létre.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb része. Mint a közhiteles ingatlan-nyilvántartás része, közhitelesen tanúsítja a térképen szereplő adatokat. Különösen fontos, hogy a térképen rögzített földrészletről az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.

 

Miért lehet téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?

Számos oka lehet annak, ha az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt helyzet és a természetbeni állapot, tényleges határvonalak között eltérés van. Az eltéréseknek az esetek jelentős részében nem felmérési, térképezési hiba az oka, hanem az ingatlantulajdonosok általi eltérő használat. Például, amikor akarva vagy akaratlanul az ingatlant körülvevő kerítést nem a térképen ábrázolt határvonalon állították fel.

Természetesen okozhatják az eltéréseket felmérési és térképezési hibák is. A felmérési hibák közé tartozik például, ha a mérés során tévesen azonosították a határvonalat és a helyes határvonal helyett nem megfelelő határvonalat mértek. Szintén hibát eredményez, ha tévesen olvasták le vagy tévesen rögzítették a mérési eredményeket. 

Térképezési hiba például, ha a térképen tévesen ábrázolták a helyszínen rögzített méretet, és a téves térképi ábrázolás alapján számították a földrészlet területét. Térképezési hibáról beszélünk akkor is, ha korábbi állami alap adatokat hibásan vettek át, illetve ebből eredően tervezési hibák történtek.

 

Hogyan történik a hibák kijavítása?

A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására hivatalból vagy bejelentés alapján kerülhet sor. Az ingatlan-nyilvántartás pontosságának és közhitelességének biztosítása érdekében az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) a térképi adatbázist hivatalból bármikor kijavíthatja, ha felmérési, térképezési vagy területszámítási hibát észlel. Tehát ebben az esetben nem beszélhetünk olyan határidőről, amelynek leteltét követően már nincs lehetőség a javításra. Ilyen esetben a hiba kijavításához nincs szükség a kijavítással érintett ingatlanok tulajdonosainak és jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozatára, valamint hatósági engedélyre vagy bírósági határozatra sem.

Fontos, hogy a hibák földhivatal általi kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha bizonyítható, hogy felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba történt. Így nem lehetséges ezen az alapon helyesbíteni az érintett ingatlan határvonalát, ha a tulajdonos a térképen helyesen feltüntetett területnél nagyobb területet birtokol, és így kívánja elérni a térképi határnak a valós birtokviszonyokhoz való hozzáigazítását. Térképezési hibáról csak akkor beszélhetünk, ha az az alaptérkép vagy változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során következett be. 

A felmérési, térképezési hiba kijavításához nem elég valószínűsíteni e hibák fennállását. A térképi állapottal szembeni ellenbizonyításnak egyértelműnek és kétséget kizárónak kell lennie.

A kijavítás iránti eljárásban az ingatlanügyi-hatóságnak teljes körűen kell vizsgálnia az érintett ingatlannal kapcsolatos, rendelkezésre álló munkarészeket, hatósági, bírósági iratokat és főszabály szerint helyszíni állapotot is vizsgálnia kell. A vizsgálat kiterjed az érintett szomszédos ingatlanokra is. A kijavítás ugyanis érintheti a szomszédos ingatlanok határvonalát, területét is. A hatóság a kijavítás ügyében határozatot hoz, amely bíróság előtt megtámadható.

A kijavítást követően lehetséges, hogy a természetbeni állapot megfelel majd a térképi állapotnak. Ám az is lehet, hogy a kijavítás következtében tér el egymástól a térkép szerinti állapot és a tényleges birtokállapot. Ha nem vitatott a térképezési hiba fennállta, a kijavítást a hatóság a természetbeni állapottól, valamint a birtokviszonyoktól függetlenül elvégezheti. 

Fontos tudni, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép kijavítása kizárólag a térképi határvonalakat érinti. Ez nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. Így, ha az érintett ingatlanok tulajdonosai/birtokosai nem tudnak egymással megegyezni, akkor a bíróságon rendezhetik azt a jogvitát, amely a természetbeni állapottal ellentétes térképi hibajavításból ered.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

– – – – – – – – 

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. 

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

Vélemény, hozzászólás?

2 × kettő =