Az özvegyi haszonélvezeti jog
A jelenlegi jogi szabályozás esetén özvegyi haszonélvezeti jog örökléséről akkor lehet szó, ha az örökhagyó után túlélő házastárs és leszármazók maradtak, ezért a hagyatékot a leszármazók és az özvegy öröklik.
Az örökhagyó házastársát a leszármazó örökös mellett holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ezt a haszonélvezeti jogot nevezik özvegyi jognak vagy özvegyi haszonélvezeti jognak is.
Az új Polgári Törvénykönyv jelentősen csökkentette az özvegyi jog terjedelmét. A korábbi szabályozás szerint az örökhagyó túlélő házastársa örökölte mindannak a vagyonnak a haszonélvezeti jogát, amelyet nem ő örökölt. Ez érthető módon sok esetben igen sérelmes volt a többi örökösre nézve. A jelenlegi szabályok szerint leszármazók öröklése esetén az özvegy csak a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon örököl haszonélvezeti jogot. A hagyaték többi részéből egy gyerekrészt örököl.
A közösen lakott lakás alatt nem csupán az ingatlan-nyilvántartásban lakásként bejegyzett ingatlant kell érteni. Ide tartozik bármely olyan ingatlan, amely az örökhagyó és házastársa közös lakóhelyéül szolgált. Fontos, hogy az örökhagyó és a házastársa között az örökhagyó halálakor az életközösségnek fenn kellett állnia. Ugyanis kiesik a törvényes öröklésből a túlélő házastárs, ha házastársak között az örökhagyó halálakor életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az abban szereplő vagyon öröklésére a végintézkedés vonatkozik. Így a túlélő házastárs a végintézkedéssel öröklődő ingatlanra szerez haszonélvezeti jogot, ha az örökhagyó így rendelkezett. Ha végrendeleti öröklés esetén az özvegy haszonélvezeti jogot nem örököl, akkor a kötelesrész szabályai szerint igényelheti e jogot, ha ennek törvényes feltételei fennállnak.
Az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása
Az özvegy által örökölt haszonélvezeti jog kapcsán sokszor már a hagyaték átadása során vagy azt követően felmerül a haszonélvezeti jog megszüntetésének igénye.
A haszonélvezeti jogról a haszonélvező a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozatban is lemondhat. Ebben az esetben nincs szükség a tulajdonos részéről elfogadásra, de ellenkező megállapodás hiányában pénzbeli megváltást sem igényelhet az özvegy, ha önként és egyoldalúan mondott le a jogáról.
Az özvegyi haszonélvezeti jog megszüntetéséről az érintettek megállapodást is köthetnek. Ebben megegyezhetnek arról is, hogy a haszonélvezeti jogról való lemondás ingyenesen vagy ellenérték fejében történik.
A házastárs határidő nélkül, bármikor igényelheti az özvegyi haszonélvezeti jogának megváltását a jövőre nézve. Viszont a házastárssal szemben az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása nem igényelhető és haszonélvezeti joga nem is korlátozható. Az özvegyi haszonélvezeti jog megváltására vagy az arról való lemondásra akkor van lehetőség, ha az özvegy ezt kívánja.
A megváltás módja
Az özvegyi haszonélvezeti jog megváltásának a túlélő házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. Ez azt jelenti, hogy mind a házastárs, mind a leszármazó méltányos érdekeit szem előtt kell tartani. Tehát például figyelembe kell venni, hogy a leszármazó képes-e a haszonélvezeti jog megváltási értékét megfizetni. Azt is figyelembe kell venni, hogy egyéb okból nem esik-e alkalmatlan időre az özvegyi jog megváltása.
A törvény szerint megváltásra kerülő vagyonból a házastársat egy gyermekrész illeti meg. A házastársnak járó részt természetben (pl. ingatlan tulajdoni hányadában) vagy pénzben kell kiadni. Amennyiben a leszármazó és az özvegy nem tudnak megállapodni, akkor mérlegeléssel kerül meghatározásra, hogy a megváltásra pénzben vagy természetben kerül-e sor.
Hogyan kérhető a megváltás?
Az özvegyi jog megváltását annál a közjegyzőnél lehet kezdeményezni, aki a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes. Az özvegyi jog megváltására irányuló kérelmet akár a hagyatéki eljárás során, akár a hagyatéki eljárás lezárulását követően előterjesztheti az özvegy.
Ha az özvegyi jog megváltását a hagyatéki eljárás során kéri az özvegy, akkor a közjegyző a hagyaték átadása mellett külön végzésben határoz a megváltás kérdésében. Ennek feltétele, hogy az örökösök között az örökléssel kapcsolatban nincs jogvita. A közjegyző megváltás kérdésében hozott végzése végrehajthatóvá válik, ha a jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül egyik érdekelt sem fordul bírósághoz a megváltással kapcsolatban.
Abban az esetben, ha az örökösök között öröklési jogi vita is van és az özvegyi haszonélvezeti jog megváltását kérte az özvegy, akkor a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. Ekkor bírósági úton van helye a megváltási igény érvényesítésének.
Ha az özvegyi jog megváltása iránti igényt az özvegy a hagyatéki eljárást követően terjeszti elő, akkor a közjegyző előtt a megváltás kérésében a felek egyezséget köthetnek. Ha az eljárás során egyezség nem jön létre, a közjegyző az eljárást megszünteti. Ekkor az özvegy a megváltás iránti igényét bírósági úton érvényesítheti.
Dr. Szabó Gergely
