Alábbi összefoglalónk célja, hogy azok számára, akik ingatlanértékesítésben, bérbeadásban érdekeltek, megtalálható legyen egy rövid, minden felmerülő kérdést megmagyarázó ismertető, hogy a jövőben hogy is fog kinézni, és mi a célja az új energetikai tanúsítványoknak.
Mikor is van szükség energetikai tanúsítványra?
Továbbra is szükség van az energetikai tanúsítványra
– új épület építése;
– meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
– ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
– bérbeadása esetén;
– 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
Mikor nincs szükség energetikai tanúsítványra?
– az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
– az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
– a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
– hitéleti célra használt épületre;
– a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
– műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
Az ingatlan adásvételnél és bérleti jogviszonynál pontosan hogyan kell az energetikai tanúsítványt felhasználni? Mikor kell a tanúsítványnak rendelkezésre állnia?
Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását.
Ez azt jelenti tehát, hogy már az ingatlan értékesítését, vagy bérbeadását megelőzően a tanúsítványt el kell készíttetni és a tanúsítvány szerinti besorolás az ingatlan hirdetésének szerves és kötelező részét fogja képezni!
Változás van ugyanakkor arra nézve, hogy az energetikai tanúsítvány számát a tulajdonátruházásra, vagy bérbeadásra irányuló szerződésnek nem kell tartalmaznia, ugyanakkor az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokba-adás napjáig át kell adnia azt.
Meddig lesz érvényes az új energetikai tanúsítvány?
A korábbi 10 éves időszakról, a tanúsítványok hatálya 5 évre csökken azzal, hogyha a tanúsítvány hatálya alatt a jogszabályban meghatározott követelményérték vagy a kategóriába sorolási módszertan megváltozik, a változás előtt kiállított tanúsítvány még a változást követő 60. napig használható fel ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén, mely időponton túl e célból már új tanúsítványt kell készíteni!
Mennyibe kerül majd az energetikai tanúsítvány kiállítása?
A tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5.500 forint. Alapesetben 2 munkaóra számolható el a tanúsításra, mely így 11.000,- forintot jelent (nettó). Ezen felül költségtérítésként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadás költsége számítható fel. A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet.
Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át.
Kivételes esetben ennél magasabb összegű óradíj is megállapítható, ha a tanúsítási tevékenység hosszabb tudományos vizsgálódást vagy a megrendelésben rögzített, speciális műszeres vizsgálatot igényel. A kivételes óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet (amely így 25.000,- Ft-os tanúsítási díjat plusz költségtérítést jelent).
Hogyan fog kinézni és milyen főbb adatai lesznek az új energetikai tanúsítványnak?
Az energetikai tanúsítványokra vonatkozó 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 2023.október 31-el hatályát veszti, és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30.) Korm. rendelet jelentős átalakuláson megy keresztül.
A tanúsítványt a 176/2008 (VI.30.) Korm rendelet 1. melléklet szerint kell kiállítani, és a 2. melléklet szerinti alátámasztó munkarésszel kell elkészíteni és nyilvántartásba venni. A tanúsítvány 1. melléklet 1. pontja szerinti, „Összefoglaló lap” elnevezésű lapjához az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számítását csatolni kell. Ami teljesen új elem, az a szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás.
A tanúsítvány korszerűsítési javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának jelentős felújítási követelményszintjére, továbbá a külön rendeletbe foglalt, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére. Ha az épület vagy önálló rendeltetési egység a jelentős felújítás követelményszintet már teljesíti, akkor csak a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére kell javaslatot tenni. Ha ez utóbbi is teljesül, akkor a korszerűsítési javaslat elhagyható.
A korszerűsítési javaslatok meghatározása esetén fel kell tüntetni a megvalósításukkal elérhető energetikai minőség és szén-dioxid-kibocsátási kategóriákat, továbbá tájékoztatást kell adni a komplex felújítás előnyeiről és a korszerűsítési lépések javasolt ütemezéséről arra az esetre, ha annak megvalósítása egy ütemben nem lehetséges.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az energiahatékonyság javítását célzó javaslatok csak előzetes ajánlások, és nem helyettesítik a gondos tervezést, melynek során a biztonsági, műemlékvédelmi, természetvédelmi, állagvédelmi, akusztikai, tűzvédelmi, valamint egyéb tervezési szempontokat is figyelembe kell venni. Külön fel kell hívni a figyelmet továbbá arra is, ha az épület műemléki vagy helyi védelem alatt áll. Ebben az esetben a korszerűsítést csak a műemléki értékleltár figyelembevételével lehet végezni úgy, hogy a műemléki érték ne sérüljön.
A tanúsítványban fel kell tüntetni továbbá, hogy hol kaphat a tulajdonos vagy a bérlő további információt, segítséget a korszerűsítésekkel kapcsolatban, továbbá fel kell tüntetni az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21. § (4) bekezdésében a Magyar Mérnöki Kamara által biztosított tanácsadási lehetőséget is (mivel ilyen tanácsadási lehetőség rendelkezésre áll!)
Budapest, 2023.10.03.
Réder Erika ingatlanforgalmi szakjogász, dr. Réder Ügyvédi Iroda
www.rederugyved.hu
