You are currently viewing Kézbesítési fikció, avagy lehetséges, hogy nem kaptam meg a levelet, de mégis?

Kézbesítési fikció, avagy lehetséges, hogy nem kaptam meg a levelet, de mégis?

Lehetséges, hogy nem kaptam meg a levelet, de azt mégis úgy tekintik, hogy átvettem? Mi az a kézbesítési fikció? Mit tehetek, ha önhibámon kívül nem tudtam átvenni egy hivatalos iratot? Mi a helyzet egy cég esetén, ha nincs, aki átvegye a levelet?

 

Mi fán terem a kézbesítési fikció?

A kézbesítési fikció hallatán lehet, hogy az jut eszedbe, hogy mi köze a jognak a fikcióhoz. Apropó, a fikció szó jelentése: kitalált, a valóságban nem létező, elképzelt dolog.

Amiről most lesz szó, az azonban egyáltalán nem fikció. 🙂

A polgári eljárásjog foglalkozik polgári jogi ügyekben a bírósági eljárások szabályaival. Részletesen megmondja, hogy milyen szabályok alapján folyhat egy polgári per, ki, mit és hogyan tehet. A büntető eljárásokra más szabályok vonatkoznak. Persze nem csak bírósági ügyekben kell alkalmazni ezeket a szabályokat, hiszen például a fizetési meghagyások kapcsán is érvényesülnek egyes rendelkezései. Na de a lényeg, hogy itt található az úgynevezett kézbesítési fikció.

Mit jelent a kézbesítési fikció?

A kézbesítési fikció, amit korábban kézbesítési vélelemként ismerhettünk, azt mondja ki, hogy

A bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza – az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”

A fenti szabály alapján akkor is kézbesítettnek tekintenek egy iratot, ha

  • a címzett megtagadja az átvételt,
  • nem veszi át az iratot, és a postai levél „nem kereste” jelzéssel megy vissza a feladóhoz.

Fikció ide vagy oda, értesítenek arról, amit nem vettem át?

Bizonyos bírósági iratok annyira fontosak, hogy arra is van szabály, ha azokat a kézbesítési fikció miatt kézbesítettnek tekintik akkor is, ha az átvétel nem történt meg. A kézbesítési fikció létezése nélkül ugyanis könnyedén vissza lehetne élni azzal, hogy szándékosan nem veszi át valaki a levelet.

A fikció azonban nem a valóság. Így a címzett kap még egy esélyt, hogy tudomást szerezzen az iratról. Ez az esély csak a nagyon fontos iratoknál van meg. Ilyen irat:

  • a keresetlevél, amivel a címzett ellen indítanak egy pert, és
  • az eljárást befejező érdemi határozat, amiben az eljárással kapcsolatos döntés szerepel.

A törvény előírja, hogy az ezekre vonatkozó kézbesítési fikcióról a címzettet még egyszer, ezúttal már egyszerű postai levélben is értesítik.

Ezt már nem kell hivatalosan aláírva átvenni, a postás egyszerűen a postaládába dobja a levelet. Ezen felül még e-mailben is értesítik a személyt, ha az eljárás során a személy e-mail címét bejelentették az eljáró bíróságnak. Ha ilyen levelet, értesítést kapsz, akkor semmiképpen ne halogasd tovább, hogy jogi segítségért fordulj. Ez ugyanis a második esélyed, harmadik pedig könnyen lehet, hogy nem lesz.

Mit tehetsz a kézbesítési fikcióval szemben?

Persze olyan helyzet is akad, amikor a kézbesítési fikció nem „megérdemelt”, vagyis nem a személy az oka annak, hogy nem tudta átvenni az iratot. Itt azért ne arra gondolj, hogy éppen nyaraltál a családdal, a kutya széttépte az értesítőt, vagy a sok munka miatt elfelejtettél időben elmenni a postára.

A kézbesítési fikcióval szemben kifogást lehet benyújtani. A kifogásról a bíróság dönt.

Arra nagyon kell figyelni, hogy ha a kifogással is elkésik valaki, akkor nemigen van mit tenni. Az elkésett kifogást a bíróságnak vissza kell utasítania.

Hogy milyen esetben meddig és hogyan kell a kifogást benyújtani, azt hiszem, ehhez valóban szükség lehet szakember segítségére.

Megfelelő kifogások a kézbesítési fikció esetén

Még mielőtt elkezded bizonygatni, hogy te nem tehetsz arról, hogy a kutya széttépte az értesítőt, vagy a főnök miatt túlóráznod kellett, ezért nem értél oda időben a postára, fontos tudnod, hogy mikor lehet sikeres a kifogásod. Két ilyen esetkört különböztetünk meg.

1. A szabálytalan kézbesítés

Az első esetkör a szabálytalan kézbesítés. A kézbesítési kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják. Vagyis neked kell megfelelő módon igazolnod, hogy már a kézbesítéssel volt a probléma. Ezért nem tudtad átvenni az iratot. A postaládának ilyen esetben bizony fontos szerep juthat. Egy esetben az ÉRTHETŐ JOG partner ügyvédi irodája, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda azzal tudta eredményesen megkifogásolni a kézbesítési fikciót, hogy a kézbesítés valójában nem a megfelelő postaládába történt. Ezt azonban utólag nem egyszerű alátámasztani.

Mindenesetre jó, ha tudod, hogy a megfelelő postaládáról neked kell gondoskodni. Ha az nem megfelelő, és a szél kifújja az értesítőt, az bizony nem a posta hibája lesz.

2. Az önhiba hiánya

A másik esetkör, ha önhibádon kívül álló ok miatt nem tudtad átvenni az iratot. Ezt a kézbesítési kifogásban valószínűsíteni kell. Ilyen ok lehet, ha például kórházban feküdtél, vagy az is, ha a környéken garázdálkodók minden ház postaládáját feltörték és ellopták a tartalmát. A családi nyaralás azonban nem igazán megfelelő, hiszen akkor előre lehet gondoskodni arról, hogy valaki átvegye helyetted az iratokat.

A cégek nem lehetnek „betegek”

Nagyon fontos 2018-tól meglévő, viszonylag új szabály, hogy az önhibán kívüli okra hivatkozó kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy terjeszthet elő.

Vagyis a cégeknél erre esély sincs. Még akkor sem, ha az egy kis családi vállalkozás, és az egész család egyszerre ragadt külföldön egy vulkánkitörés miatt. Emiatt senki nem tudta átvenni a vállalkozásnak érkezett hivatalos iratot. Nem viccelek, ez is előfordultál már, nem is olyan régen. Egy ázsiai utazás kényszerűen 1 hónappal lett hosszabb egy vulkánkitörés miatt, mert addig teljesen megszűnt a térség légi közlekedése. Látod, hogy az élet valóban milyen sokféle helyzetet képes teremteni? Sokszor elképzelni sem tudjuk előre. Ezért is érdemes tisztában lenni a jogainkkal.

A cégek, vállalkozások, vagy más szervezetek esetén tehát mindig gondoskodni kell arról, hogy a hivatalos iratokat valaki átvegye. Akár még a hosszú nyári, karácsonyi vagy bármilyen más leállás alatt is. Sőt, még akkor is, ha minden munkatárs home officeban van.



A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikóügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

 

#etikusingatlanos

Vélemény, hozzászólás?

18 + húsz =