Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásaiért?
Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásaiért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
A hagyatéki tartozások
Az örökhagyó tartozásai a hagyatéki tartozások közé tartoznak. A Polgári Törvénykönyv a hagyatéki tartozásokat az alábbi típusokba sorolja:
- az örökhagyó illő eltemetésének költségei,
- a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek és a hagyatéki eljárás költségei,
- az örökhagyó tartozásai,
- a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,
- a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
Az örökhagyó tartozásai közé az örökhagyóval szemben életében keletezett és még nem teljesített követelések tartoznak. Például az örökhagyó által kötött kölcsönszerződésből eredő tartozás, az örökhagyó által ki nem fizetett közüzemi díjak, az örökhagyóval szemben fennálló kártérítési igény stb. Az örökhagyó tartozása rendszerint harmadik személlyel szemben áll fenn. Előfordulhat az is, hogy olyan személynek van követelése az örökhagyóval szemben, aki egyben örökösnek is minősül.
Fontos tudni, hogy a hagyatéki tartozások fentebb ismertetett sorrendje egyben a tartozások kielégítésének sorrendje is. Ennek akkor van jelentősége, ha a hagyatéki vagyon nem fedezi a hagyatéki tartozásokat. Ilyen esetben, a sorban hátrább található tartozás akkor egyenlíthető ki, ha a sorban előbb lévő tartozás már teljesítésre került. Például a kötelesrészre vonatkozó igény akkor fizethető ki, ha az örökhagyó tartozása már teljesítésre került. Nem kell a sorrendet tartani, ha feltehető, hogy a hagyatéki vagyon elegendő a hagyatéki tartozások fedezésére, ha az örökös figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ingyenesen vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket.
Felelősség az örökhagyó tartozásáért
Az örökhagyó tartozásáért az örökös főszabály szerint a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel. Ez azt jelenti, hogy a hagyatékba nem tartozó, saját vagyonával (például jövedelmével, ingatlanával) az örökös nem felel a tartozásért. Amennyiben az örököstől bírósági úton követelik a tartozás megtérítését, akkor a tartozásért való helytállásra úgy kötelezi a bíróság az örököst, hogy az ítéletben megjelöli azokat a vagyontárgyakat, amelyekből a követelés behajtható.
Elérően alakul az örökös örökhagyó tartozásáért fennálló felelőssége abban az esetben, ha az örökölt vagyontárgyak, ill. ezek hasznai a követelés érvényesítésekor nincsenek az örökös birtokában. Ilyenkor az örökös felelőssége attól függ, hogy az örökös neki felróható okból esett-e el ezektől a vagyontárgyaktól. Ha az örökösnek felróható, hogy elesett a vagyontárgytól (például elvesztette, önhibájából nem is vette birtokba vagy eladta), akkor a vagyontárgy értékéig a saját vagyonával is felel a tartozásáért. Ha nem volt az örökösnek felróható, hogy a hagyatékban lévő vagyontárgytól elesett, akkor e vagyontárggyal, illetve értékével nem felel a saját vagyona terhére sem.
Az örökség visszautasítása
Előfordulhat, hogy az örökhagyó hagyatékában csak tartozások vannak vagy a tartozások jelentősen meghaladják a hagyatékban található vagyont. Ekkor az örökös számára kérdésessé válhat, hogy van-e értelme egyáltalán örökölni. Hiszen, ha vannak is hagyatéki vagyontárgyak, azok a tartozások fedezésére fognak szolgálni. Az örökös ebben az esetben is élhet az örökség visszautasításának jogával.
Az örökséget az öröklés megnyílása után (azaz az örökhagyó halála után) utasíthatja vissza az örökös. Fontos, hogy főszabály szerint a visszautasítás csak az egész hagyatékra vonatkozhat. Azaz nem lehet válogatni a hagyatéki vagyonban aszerint, hogy az örökös mit szeretne elfogadni és mit szeretne visszautasítani.
A visszautasítás egységességére vonatkozó szabály alól csak néhány kivétel van. Az egyik kivétel arra az esetre vonatkozik, ha a hagyatékban mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, illetve állatállomány és munkaeszközök is találhatók. Ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor e vagyontárgyak öröklését külön is visszautasíthatja.
A másik kivétel arra az esetre szól, ha az örökös az örökhagyó után végintézkedéssel és törvény alapján is örököl. Például végintézkedés alapján örököl egy ingatlant, törvényes örökösként pedig egy gépjárművet. Ilyen esetben a különböző címen örökölt vagyontárgyakat külön is visszautasíthatja, például külön visszautasíthatja a gépjármű öröklését.
Dr. Szabó Gergely, ügyvéd
