Sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a tulajdoni lapnak, pedig ez a hivatalos dokumentum az adott ingatlan „születési anyakönyvi kivonata”. Egy adás-vétel során fontos „mankó” a folyamat valamennyi szereplője és az ügyvéd számára is, hiszen az ingatlanhoz kapcsolódó összes információ szerepel rajta.
Amikor egy földterületet átalakítanak építési területté, akkor már nem a föld kataszterben található, hanem a lakóingatlan nyilvántartásban. Ez a nyilvántartás végigkíséri az ingatlan életét.
Ha időközben helyrajzi szám változás, vagy módosítás történik, akkor azt azonnal rögzítik a tulajdoni lapra. Ide kerül fel az első tulajdonos és az összes többi, aki megvette, örökölte vagy ajándékba kapta az ingatlant. Erre jegyzik be az özvegyi és haszonélvezeti jogot és szerepel rajta az is, ha a tulajdonosnak tartozása van.
Milyen tartozások lehetnek ezek?
Államkincstár, NAV, banki tartozások, közjegyző által bejegyzett tartozások, jelzálogjogok. Ide tartozik még a zálogjog, sőt a szolgalmi jogok is.
A szolgalmi jogot közművek jegyzik be az ingatlan tulajdoni lapjára. Zálogjog akkor kerül rá, amikor valaki zálogként ajánlja fel az ingatlanát tartozás fejébe.
Jelzálog bejegyzés pedig akkor, amikor banki hitelt veszünk fel, illetve kiegyenlítetlen tartozásunk van az állam vagy magánszemély felé. Ezek kötelezettségek.
A tulajdoni lapról lehet leolvasni azt is, kinek mekkora tulajdonrésze van az ingatlanban. Erre van feljegyezve a neve, születési neve, születési ideje és utolsó ismert lakcíme. Arról is információ nyújt ez a dokumentum, hogy az ingatlannak milyen a jogi státusza: építési telek, családi ház, társasházi lakás, tanya stb.
Amennyiben változás áll be az adatokban: pld. megszűnik a tulajdonviszony, kiegyenlítették az adósságot, akkor erről a tényről egy törlő határozat kerül rá a tulajdoni lapra.
Kevesen tudják, hogy ha a tulajdonos lakcíme vagy neve megváltozik, azt ugyanúgy be kell jelenteni a földhivatalnál, mint a hatóságoknál, vagy a szolgáltatóknál.
szerző: Kiss Erika
06 20 34 03 384
www.hajduhaziroda.hu
