Kerítésépítés és fenntartás: Kinek a kötelessége?
Kötelező a szomszédos telkek között kerítést építeni? Kit terhel a meglévő kerítés fenntartása? Melyek a kerítésépítés és fenntartás alapvető tudnivalói, szabályai?
Kötelező a kerítésépítés?
Jelenleg nincs olyan országos jogszabályi kötelezettség, amely a telektulajdonosnak kötelezően előírja, a kerítésépítést. Kerítéslétesítési kötelezettség a telek homlokvonalán vagy a másik telekkel fennálló oldalhatáron is lehetséges. A homlokvonal a teleknek a közterülettel vagy magánútként nyilvántartott telekkel közös határvonala.
Az általános kötelezettség hiánya azonban nem jelenti, hogy a helyi szabályozás nem kötelezheti a telek tulajdonosát, ill. használóját kerítés létesítésére. A helyi építési szabályzatban ugyanis az önkormányzat előírhat kerítéslétesítési kötelezettséget. Ha kérdéses, hogy köteles-e a telektulajdonos kerítéssel körbevenni a telkét, akkor erre a telek fekvése szerinti önkormányzat helyi építési szabályzata ad választ.
A kerítésépítés előírásait a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet egyértelműsítette. Ha a helyi építési szabályzat kötelezővé teszi a kerítés létesítését, akkor a kerítést a tulajdonos a telek homlokvonalán és az útról nézve a jobb oldali telekhatáron köteles megépíteni. A hátsó telekhatár tekintetében elsősorban a tulajdonos szomszédok megállapodása az irányadó. Ha ilyen megállapodás nincs és kötelező a kerítéslétesítés, akkor a tulajdonos a hátsó telekhatárnak a jobb oldali telekhatártól mért fele hosszán köteles a kerítést megépíteni.
Ha két út között fekszik egy telek, akkor a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között lenne megosztva. Ilyen esetben a megosztás a szomszédos telek mélységének megfelelően, vagy a szomszédos telek megosztása hiányában az oldalhatárok felezőpontjainál lenne.
A helyi előírások a tulajdonost a kerítés létesítésére főszabály szerint a telekhatáron kötelezhetik. Azt nem írhatják elő, hogy a telken belül építsen kerítést.
Ki köteles fenntartani a kerítést?
A kerítés fenntartásával kapcsolatban alapvető kérdés, hogy a kerítés a saját telken belül vagy telekhatáron helyezkedik-e el. Amennyiben a kerítés nem a telekhatáron, hanem a tulajdonos telkén belül van, akkor a kerítés teljes egészében a telektulajdonos tulajdonában és használatában áll. Így ő köteles a saját kerítésének fenntartására. Természetesen ebben az esetben a kerítés létesítéséről is maga dönthet. Akár le is bonthatja azt.
A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló, oldalhatáron álló kerítés a szomszédos telkek tulajdonosait közösen illeti meg. Így van ez a tulajdonjog és a használat tekintetében is.
Ha jogszabály kötelezi a tulajdonosokat a telkeket elválasztó kerítés megépítésére, akkor a kerítés fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik őket, amilyen arányban őket a kerítés létesítésére kötelezték. Ilyen esetben a tulajdonos az útról nézve a jobb oldali telekhatáron álló kerítést köteles saját költségén fenntartani. Továbbá a hátsó telekhatáron álló kerítést fele arányban. Kivéve, ha a hátsó szomszéddal eltérően állapodtak meg a hátsó kerítés megépítésében.
A közterületi határvonalon álló kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ezért az ilyen kerítés fenntartásának költsége a telektulajdonost terheli.
Ha a helyi építési szabályzat oldalhatáron való beépítést ír elő és kerítés létesítését rendeli el, akkor a tulajdonos azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani a kerítést, amelyhez az építési hely csatlakozik. A helyi építési szabályzat ettől eltérhet, ha már kialakult beépítésről van szó és a helyi szokások az eltérést indokolják.
Ha nincs kerítésépítési kötelezettség, akkor a felek saját maguk is megállapodhatnak a kerítés építéséről és a fenntartási költségek viseléséről. Ha jogszabály és a felek megállapodása sem rendelkezik a fenntartás kérdéséről, akkor a fenntartási költségek a szomszédos tulajdonosokat a határolt földhosszúság arányában terhelik. Ez utóbbi rendszerint egyenlő arányú költségviselést jelent. Ennek oka, hogy a határolt földhosszúság általában közös kerítés esetén egyenlő.
A kerítésépítés egyéb általános szabályai
A kerítés kialakításának módját és legnagyobb magasságát a helyi építési szabályzat határozza meg. A tömör kerítés legnagyobb magassága legfeljebb 2 méter lehet, kivéve a helyi adottságokból eredő eltérés esetét.
A telken belüli kerítéslétesítés a tulajdonos saját döntési körébe tartozik. Azonban az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani. Tehát egy közös tulajdonú telken létesített több lakóház vagy sorház esetén az egyes lakásokhoz tartozó telekrészek, a szomszédok nem választhatók el tömör kerítéssel.
A telek homlokvonalán álló kerítésen csak a járda szintje felett legalább 2 méter magasságban és a kerítés belső oldalán szabad olyan megoldást alkalmazni, amely a közterület használatát veszélyezteti (pl. szögesdrót). A kerítés kapuja a közterületre, kifelé nem nyílhat.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
(1) 266-6621, (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
