Mi történik, ha tévesen utalunk egy bankszámlára? Ellenőrzi a bank a bankszámlaszámot és a számla tulajdonosának nevét egy utalás esetén? Mit tehetünk téves utaláskor? Ki köteles visszafizetni a tévesen utalt összeget?
A banki utalás jogi szemmel
Talán nem meglepő, hogy mikor az internetbankunkban vagy a telefonos applikációban lenyomjuk az utalás indítása gombot, akkor egy szerződés jön létre köztünk és a bank között. Átutalás esetén megbízást adunk a banknak, hogy az általunk meghatározott összeget a bankszámlánkról a megjelölt kedvezményezett bankszámla javára teljesítse.
Ez a szerződés független attól a szerződéstől, ami köztünk és a kedvezményezett között van, vagyis amiért mi egyáltalán elindítjuk az utalást. Érdemes tisztában lennünk vele, hogy akkor is kötünk szerződést, ha azt nem foglaltuk írásba vagy egyáltalán nem is gondolunk rá. Így például az ajándékozás is egy szerződés, akár leírtuk, akár nem. Tehát ajándékozási szerződést például akkor is kötünk, ha szülinapi ajándékként utalunk egy összeget az ismerősünk számlájára.
Mi minősülhet téves utalásnak?
Előfordulhat, hogy az utaláskor tévesen rossz számlaszámot adunk meg. Ilyenkor a pénz nem érkezik meg a tényleges jogosulthoz, vagyis ahhoz, akinek szántuk. A téves utalások két nagy csoportba tartozhatnak.
- Az egyik csoport, amikor a tévesen megjelölt bankszámlaszám valaki más bankszámlája. Így a pénzünk valaki másnál, az ő számláján landol majd.
- A másik esetkör, ha a tévesen megadott bankszámlaszám nem is létezik, vagy nem élő a számla.
Amikor létező bankszámlára érkezik a tévesen utalt összeg
Ha tévesen egy létező számlára érkezne meg az utalás, különösen fontossá válik, hogy az utalásra vonatkozó megbízás köztünk és a bank között jön létre. Vagyis a bank feladata, hogy az általunk megadott számlaszámra az általunk megadott összeget továbbítsa. A bank csak a megadott bankszámlaszámot köteles ellenőrizni. Vagyis azt, hogy a megadott bankszámla egy élő, létező számla-e. Azt már nem köteles ellenőrizni, hogy a számlának az-e a tulajdonosa, akit mi megjelöltünk, vagy akinek a kifizetést valóban szánjuk. Ilyen esetben a bank tehát nem felelős a mi tévedésünkért. Ekkor a pénzünket nem a bank köteles visszaadni, de erről még később szó lesz.
Amikor a tévesen utalt összeg nem létező számlára érkezne
Ha az elírás miatt olyan számlaszámot jelölnénk meg, ami nem létezik, akkor azt a bank is észleli. A bank az utalás során a megadott számlaszámot vizsgálja, annak tulajdonosát nem. Ha a megadott számlaszám formailag hibás, akkor a megbízást a bank már eleve nem is tudja teljesíteni. Amikor a számlaszám formailag rendben van, vagyis nem derül ki azonnal, hogy az nem lehet egy bankszámlaszám, akkor még az is előfordulhat, hogy egy a szám egy megszűnt számlához tartozik. Ilyen esetben az utalást fogadó bank észleli, hogy téves utalásról van szó, és az összeget visszaküldheti. Ekkor tehát a megjelölt számla oldalán már senki nem lesz, így a bank az, akitől kérhető a pénzünk.
Hogyan kaphatjuk vissza a tévesen utalt pénzünket?
Ha láttad „A mi kis falunk” című sorozat azon részét, ahol tévedésből 500 millió landolt a falu önkormányzatának számláján, akkor talán felmerült benned a kérdés, hogy mi ilyen esetben a teendő. Még mielőtt arra gondolnánk, hogy milyen szerencse érte a falut, vizsgáljuk ezt meg jogi szemmel.
A tévesen hozzájuk került pénz ugyanis jogalap nélküli gazdagodásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy nincs érvényes jogcímük a pénz megtartására. Ez nem nyeremény, ami attól kezdve jogosan az övék lehetne. A tévesen utalt összeget kötelesek visszafizetni az utalást indító félnek. Persze, a filmben végül önként „lemondtak” a váratlan meggazdagodásról, és ezt jól tették.
Ha ugyanis önként nem tették volna meg, akkor jogi úton is érvényesíthető lett volna velük szemben az igény.
Ez nem csak a sorozatban, de a való életben is így van. A tévesen utalt összeget fogadó fél jogalap nélkül gazdagodik. Köteles a kapott pénzt visszafizetni, azt nem tekintheti a sajátjának. Ha önként nem adja vissza, akkor fizetési meghagyás vagy bírósági per útján lehet érvényesíteni az igényt a jogalap nélkül gazdagodóval szemben. Ha még ezután sem teljesítene, akkor pedig a bírósági végrehajtás sem kizárt.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
www.erthetojog.hu
