A papír az papír, gondolhatnánk, ha egy szerződésről vagy nyilatkozatról van szó. Ám nem minden papír egyforma. Az sem mindegy, hogy mit milyen okiratba foglalnak? Milyen okiratok léteznek? Mi a jelentősége, hogy milyen okiratról van szó? Mit jelent a közokirat és a magánokirat?
Mi is egy okirat?
Bármilyen furcsának is tűnik, de magát az okirat pontos meghatározását nem találjuk meg jogszabályban. Az okiratok típusait már törvény rendezi, erről később még szó lesz, de arra nem térnek ki ezek a szabályok, hogy általánosságban mi is egy okirat. Ám ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne meghatározni, hogy mi az okirat.
Ha jogszabály nem ad pontos meghatározást, nem található meg az értelmező rendelkezések közt, akkor fordulhatunk egyrészt a nyelvi jelentéshez, másrészt a jogirodalomban található meghatározásokhoz.
Az Akadémiai Kiadó Magyar Értelmező Kéziszótára így határozza meg az okiratot:
„Hatóság vagy magánszemély által valaminek a bizonyítására, igazolására, valamely tény megállapítására, megegyezés rögzítésére stb. a szabályoknak megfelelő módon kiállított, hivatalos (jellegű) irat.”
A jogászok például így határozzák meg, hogy mi is egy okirat:
„Az okirat emberi gondolattartalomnak a gondolat kifejezésére szolgáló jelekkel, főként írásjegyek vagy írásjegyekké alakítható jelek útján történő megörökítése, melynél a hordozó anyag vagy eszköz és a rögzítés módja nem releváns, de összességében alkalmas a gondolattartalom tartós megőrzésének és hitelt érdemlő visszaadásának biztosítására.” (Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a polgári perben. HVG-ORAC, Budapest, 2015.)
Csak egy papír lehet okirat?
Napjainkban jogosan merülhet fel a kérdés, hogy csak papír lehet-e okirat. Gondoljunk csak arra, hogy ma már nem csupán üzeneteket küldünk egymásnak elektronikus úton, például e-mailben, de bizony szerződést és egyéb jognyilatkozatot is lehet elektronikusan létrehozni. Okiratnak minősül-e, ami nem papíron rögzíti az ember akaratát?
Az okirat fenti meghatározásából látható, hogy nem feltétlen követelmény maga a papír. A lényeg, hogy az okirat tartalma úgy legyen rögzítve, hogy az megőrizhető és ugyanolyan módon „visszahívható”, vagyis elolvasható, megtekinthető legyen. Úgy, mint amikor még minden papíron történt. Ma már léteznek olyan elektronikus megoldások, melyek eleget tesznek ennek a követelménynek, itt azonban többről van szó, mint egy egyszerű e-mail üzenet.
Az okiratok fajtái
Többféle okiratot különböztetünk meg.
Az okiratok két nagy csoportja:
- a közokirat
- a magánokirat.
A magánokirat lehet:
- teljes bizonyító erejű magánokirat vagy
- egyszerű magánokirat.
Az okiratok „királya” a közokirat
„A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.” – mondja ki a polgári perek szabályait tartalmazó törvény.
A közokirat azért igen erőteljes, mert teljes bizonyító erővel bizonyítja
- hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
- a közokirattal tanúsított adatok és tények valósak,
- a közokiratban foglalt nyilatkozatot akkor, ott és úgy tették, ahogy azt az irat tartalmazza.
Általában nehéz feladat azt bizonyítani, hogy a közokiratban foglaltak még sem valósak, ám nem feltétlenül lehetetlen küldetés. Éppen az a közokirat lényege, hogy mind a tartalmát, mind a kiállítás módját szigorú szabályokhoz kötik, hiszen ezt az okiratot mindaddig valósnak kell tekinteni, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. Fő szabály szerint közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, a gyakorlatban azonban nem sűrűn találkozunk ezzel.
Közokirat például egy anyakönyvi kivonat, egy tulajdoni lap, személyi igazolvány. A közjegyző is készíthet közokiratot. Például sokak előtt ismert, hogy a bankok a banki kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglaltatják.
Az okiratok titkait felfedő sorozat következő részében a magánokiratokkal ismerkedünk meg közelebbről.
Forrás:
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
