A mindennapi életben is viszonylag gyakran találkozhatunk meghatalmazással, amellyel a meghatalmazott más személy nevében eljárhat és nyilatkozatokat tehet. Melyek a meghatalmazás legfontosabb tudnivalói? Hogyan szabályos?
Képviseleti jog meghatalmazás alapján
A meghatalmazás olyan egyoldalú, címzett nyilatkozat, amely képviseleti jogot hoz létre. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazott jogosulttá válik arra, hogy a meghatalmazó helyett és nevében eljárjon, jogi jelentőségű cselekményeket és jogi nyilatkozatokat tegyen.
A meghatalmazott nyilatkozatát úgy kell tekinteni, mintha azt a képviselt személy tette volna. Ez azt is jelenti, hogy a meghatalmazott eljárása közvetlenül kihat a meghatalmazóra. Tehát a meghatalmazott nyilatkozatával közvetlenül a meghatalmazó javára szerezhet jogot vagy vállalhat kötelezettséget.
A meghatalmazás egy megbízás is?
A meghatalmazást gyakran összetévesztik a megbízással.
A meghatalmazás egyoldalú, kifelé, a címzetthez szóló nyilatkozat, amely nem kötelezi a meghatalmazottat intézkedésre, csak feljogosítja a képviseletre.
A megbízás ezzel szemben szerződés, amely alapján a megbízott köteles ellátni az adott ügyet. Természetesen a megbízás ellátásához gyakran meghatalmazás is szükséges, amennyiben az ügy ellátása a megbízott képviseletét is igényli.
Ki lehet meghatalmazott?
Meghatalmazott főszabály szerint bárki lehet, aki cselekvőképes. Tehát jogi szempontból képes saját maga nyilatkozatot tenni a meghatalmazott nevében. Ezért nem lehet például meghatalmazott a 10 éves kiskorú gyerek egy ingatlan adásvételi szerződésnél, mivel jogi szempontból nem cselekvőképes.
Vannak olyan ügyek és eljárások, ahol csak jogszabályban meghatározott személyek járhatnak el meghatalmazottként. Például a polgári perben a peres felet nem képviselheti bármely nagykorú személy. A természetes személy peres fél meghatalmazottja ügyvéd vagy ügyvédi iroda, a fél hozzátartozója, a fél pertársa vagy a pertárs meghatalmazottja lehet. Például az egyik alperes meghatalmazhatja a másik alperest vagy annak meghatalmazottját a perbeli képviseletére.
Vannak olyan peres ügyek is, ahol a jogi képviselet kötelező. Ilyen esetben a peres fél is csak akkor járhat el saját ügyében, ha jogi szakvizsgával rendelkezik. Ellenkező esetben a jogi képviseletéről gondoskodnia kell például ügyvéd útján.
Mi szerepeljen a meghatalmazásban?
A meghatalmazásban azonosítható módon meg kell jelölni a meghatalmazó és a meghatalmazott személyét. Ehhez általában elegendő a személyes adatok és lakcím, lakóhely megadása. Szervezet esetén a szervezet nevének, székhelyének és szükség esetén egyéb adatainak (adószám, nyilvántartási szám stb.) megadása szükséges.
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell annak tárgyát. A tárgya az az ügy vagy ügycsoport, amelyben a meghatalmazott jogosultságot kap a meghatalmazó képviseletére. Meghatározott feltételekkel arra is van lehetőség, hogy a meghatalmazó általános meghatalmazást adjon. Ezzel arra jogosítsa fel a meghatalmazottat, hogy általánosságban eljárjon helyette bármely, egyedileg nem meghatározott ügyében.
A meghatalmazásban szerepelhet a címzett is. A címzett az a személy vagy szervezet, amely előtt a meghatalmazott jogosult eljárni a meghatalmazó képviseletében. A címzett nem minden esetben ismert. Előfordulhat, hogy az ügy tárgya alapján már egyértelmű a címzett is.
A meghatalmazásban feltüntethető az érvényességi ideje. Amennyiben nem kerül feltüntetésre, akkor visszavonásig érvényes. Az általános meghatalmazás érvényessége legfeljebb 5 évre szólhat. Az ennél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás 5 év elteltével automatikusan megszűnik.
Kinek kell aláírni a meghatalmazást?
A meghatalmazást a meghatalmazónak alá kell írnia és fel kell tüntetni a meghatalmazás keltét is.
Gyakran előforduló félreértés, hogy a meghatalmazást a meghatalmazott személynek is alá kell írnia. A meghatalmazás azonban a meghatalmazó egyoldalú nyilatkozata, amelyre a meghatalmazott aláírása nem szükséges.
A meghatalmazottnak csak akkor kell aláírnia a meghatalmazást, ha ezt jogszabály előírja. Például az ügyvédi meghatalmazáson a meghatalmazott ügyvéd aláírásának is szerepelnie kell.
A meghatalmazás alakja
A meghatalmazáshoz olyan alakiságok szükségesek, amelyet a jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra (pl. szerződésre) előír.
Általánosan tehát nem kötelező a meghatalmazást írásba foglalni, csak akkor, ha a meghatalmazás alapján megtenni szükséges nyilatkozatra, szerződésre a jogszabály írásbeli alakot rendel. A meghatalmazásnak legalább olyan alakban kell lennie, amelyben a meghatalmazás alapján teendő nyilatkozat lesz. Például ingatlan adásvételi szerződés esetén legalább ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt meghatalmazás szükséges. Azonban, ha a szerződést közjegyzői okiratba foglalják, akkor a meghatalmazásnak is közokiratban kell lennie.
Általános meghatalmazás esetén nem elegendő az egyszerű írásba foglalás. Az általános meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (ügyvédi ellenjegyzéssel vagy két tanú előtt aláírt okiratba) kell foglalni.
A szóbeli meghatalmazást a bizonyíthatóság nehézségei miatt érdemes kerülni. Azonban elképzelhető szóbeli meghatalmazás például akként, hogy a meghatalmazó közvetlenül a címzettel közli szóban, hogy helyette és nevében ki fog eljárni az adott ügyben.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
