A fizetési felszólítás sajnos sok vállalkozás számára nem ismeretlen. Ennek oka, hogy a számlákat még ma sem mindig és nem mindenki fizeti ki határidőben. Minden fizetési felszólítás egyforma? Mire érdemes figyelni a felszólítások esetén?
Minden fizetési felszólítás egyforma?
Nem minden fizetési felszólítás egyforma. Fő szabályként a fizetési felszólításokra nincs egy minden esetben alkalmazható kötelező törvényi előírás. Ettől függetlenül azonban elvárható, hogy egy fizetési felszólításból pontosan derüljenek ki a következő adatok:
- Ki az, aki a követelést érvényesíteni kívánja.
- Kivel szemben akarja érvényesíteni a követelést, vagyis ki az, aki tartozik.
- Pontosan milyen összegű követelésről van szó.
- Mi a követelés jogcíme, vagyis mi alapján áll fenn a tartozás. Például a lejárt számla megjelölése.
- Mikor járt le a követelés fizetési határideje, mikortól esedékes az adott összeg.
- Milyen határidőn belül kell az adósnak rendeznie a tartozását.
- Milyen mértékű késedelmi kamatot kér a hitelező. Ezt nem egy pontosan meghatározott összegben célszerű megadni, hiszen a késedelmi kamat egészen a kifizetésig jár, vagyis az a felszólítást követően is változik. Ezért érdemes azt meghatározni, hogy a késedelmi kamat mi alapján és milyen mértékben terheli az adóst. A késedelmi kamatot meghatározhatja a felek közötti megállapodás, vagy jogszabály is, mint például a Polgári Törvénykönyv.
- Célszerű a felszólításban rögzíteni azt is, hogy milyen módon, hova fizethető meg a tartozás. A hitelező által megadott bankszámlaszámot érdemes ismételten feltüntetni a felszólításban.
- A fizetési felszólítás tartalmazhat arra vonatkozó tájékoztatást is, hogy a fizetés további elmaradása milyen következménnyel járhat az adósra nézve.
Hogyan küldhető fizetési felszólítás?
A fizetési felszólítás akár e-mailben is kiküldhető, ám nem feltétlenül ez a legjobb választás. Önmagában a fizetési felszólítás még nem minden esetben jár sikerrel. Előfordul, hogy a felszólítást követően a hitelezőnek további lépéseket kell megtennie annak érdekében, hogy behajtsa a követelését. Ilyen esetben szükség lehet arra, hogy megfelelő módon igazolni tudja a fizetési felszólítás megtörténtét. Ehhez pedig nem árt, ha a fizetési felszólítás megküldését, illetve adós általi átvételét hitelt érdemlő módon lehet bizonyítani. Ezért a fizetési felszólítást postai küldeményként érdemes megküldeni az adós részére. Ilyenkor jöhet szóba az ajánlott vagy a tértivevényes levél.
Van a fizetési felszólítások közt különbség?
Ahogyan láthattuk, nincs olyan törvényi előírás, ami minden fizetési felszólítás esetén kötelező lenne. Ám ennek ellenére mégis van olyan forma, ami „mindent visz”, vagyis minden esetre a legjobb megoldás.
A tartozások behajtására többféle jogi eszköz is rendelkezésre állhat. Ezek között van egy, ami valójában nem kifejezetten a tartozások behajtására jött létre, elsődlegesen nem az a célja. Ez a felszámolási eljárás. A felszámolási eljárás valódi célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. Ennek ellenére mégis sok esetben a tartozások behajtására használják, hiszen az adósra nézve komoly következménnyel járhat. A felszámolási eljárás következményeként ugyanis az adós megszüntetését mondhatja ki a bíróság. Éppen ezért az adós minden tőle telhetőt megtesz ennek elkerülése érdekében, így valóban komolyan veszi a fizetési felszólítást is.
Felszámolási eljárásról a gazdálkodó szervezetek esetén beszélhetünk, a magánszemély adósok esetén az nem alkalmazható. A felszámolási eljárás megindításához azonban fontos, hogy az azt megelőző fizetési felszólítás mit tartalmazott. Ha egy fizetési felszólítás megfelel a felszámolási eljáráshoz előírt szabályoknak, akkor más eljárásnál, például egy fizetési meghagyás iránti eljárás esetén is használható lesz.
Milyen legyen a felszámoláshoz is megfelelő felszólítás?
A felszámolási eljárásról szóló törvény pontosan előírja, hogy az eljárást megelőző fizetési felszólításnak mit kell tartalmaznia.
A törvény kimondja, hogy a fizetési felszólításban meg kell jelölni a következőket:
- az adós tartozásának jogcímét,
- a tartozás összegét,
- a teljesítési határidőt,
- azt a végső határidőt, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.
Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán juttatja el az adósnak, azt tértivevényes küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhez vettnek kell tekinteni, ha
- a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
- a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
- a küldeményért a címzett nem jelentkezett.
Ha a fizetési felszólítás ezeknek nem felel meg, akkor az alapján nem lehet eredményesen felszámolási eljárást kezdeményezni.
Fontos tudni, hogy felszámolási eljárásra csak akkor nyílik lehetőség, ha a követelés összege kamatok és járulékok nélkül a nettó 200 ezer forintot meghaladja. Ennél kisebb összegű tartozás esetén nem lehet felszámolási eljárást kezdeményezni. A felszámolási eljárás megindításához további feltételeknek is meg kell felelni, de ebben a cikkben a fizetési felszólítás tartalmára vonatkozó szabályokat néztük át.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
Forrás:
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
